MLE 2001. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2002)

I. A GYŰJTŐTERÜLETI MUNKA AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

amelyről fénymásolatot kell készíteni, bizonyos nyomtatókra, vagy a pa­pír minőségére.) Az állományvédelem egyik igen fontos területe az irattári anyag rendszeres, - levéltári kontroll mellett történő - selejtezése. A túlzsú­folt, rendezetlen, régen selejtezett irattárak veszélyeztetik az iratok álla­potát, a maradandó értékű iratanyag fennmaradását. Sajnos arra is volt már példa, hogy az ilyen irattárakon tömeges selejtezéssel próbáltak „segíteni". Még 1980 körül is előfordult illegális selejtezés minisztériu­mi iratanyagban. (Az ilyen zsúfolt, nehezen áttekinthető irattárakba gyakran azzal a felkiáltással nem kerültek be az iratok, hogy ott úgysem lehet semmit sem megtalálni, inkább maradtak a vezetői fiókokban, tit­kársági szekrényekben.) Előadásunkban néhány példán keresztül szeretnénk bemutatni, mi­lyen jellegű tapasztalatokat szereztek és szereznek a Magyar Országos Levéltár levéltárosai gyűjtőterületi munkájuk során. Talán nem szüksé­ges külön hangsúlyozni, hogy a minisztériumok folyamatos és gyakori átszervezése komoly feladatok elé állította a levéltárosokat. Az Országos Levéltár figyelemmel kísérte és kíséri a 80-as évek második felében megkezdődött minisztériumi átszervezéseket, különös tekintettel a megszűnő minisztérium iratanyagának sorsára. Munkánk során pozitív és negatív példákkal is találkozhatunk. A Belkereskedelmi Minisztérium (BkM) - irattározását tekintve ­már az 1970-es években is a legrosszabbak közé tartozott. A helyzet az 1980-as évek közepére csak kis mértékben javult. Az irattáros igyeke­zett változtatni az irattár állapotán, rendszeres selejtezéssel csökkentet­te a zsúfoltságot, rendezte és bedobozolta az iratok nagy részét. (így 1986-ban és 1987-ben sor kerülhetett jelentős mennyiségű, többé-ke­vésbé rendezett anyag levéltári átvételére.) 2 Erdmann Gyula: i. m. 166-167. o.

Next

/
Oldalképek
Tartalom