MLE 2001. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2002)

I. A GYŰJTŐTERÜLETI MUNKA AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

dó iratanyag kezeléséhez meg kellene hagynunk a nyilvántartásokat, melyek mennyisége ugyancsak nem lebecsülendő. További gond, hogy az Eüak. túl általánosan határozta meg a levéltárba adandó iratok körét: „amennyiben az egészségügyi dokumentációnak tudományos jelentősége van". De ki tudja, kinek kell megállapítani az iratok „tudományos jelentőségét"? A kórházakban dolgozó orvosok, az irattáros, a levéltáros, rendelkezik valamelyikük az egészségügyi dokumentáció értékeléséhez szükséges ismeretekkel? Az Eüak. megjelenése a levéltárak szempontjából más meglepő fordulatot is hozott. A korábbi rendelkezések szerint az ilfetékés levéltár a helyi tanácsi, önkormányzati levéltár volt a teljes iratanyag vonatkozásában. Az Eüak. 30. §-a azonban a tudományos jelentőségű egészségügyi dokumentáció levéltári elhelyezésére - a feladat ellátásához szükséges feltételek biztosítása nélkül - a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyvtár és Levéltárat jelölte ki, míg a nem tudományos értékű helyben maradna az irattári minta szerint. Az Eüak. és a kórházak iratkezelésére vonatkozó rendelet végrehajtása során tehát a kórházakban levéltári átadás-átvételre elő kellene készíteni a tudományos jelentőségű dokumentumokat. De ki állapítja meg, melyek a tudományos jelentőségűek? Az Orvostörténeti Levéltár munkatársai végeznek az egyes helyszíneken iratértékelést, válogatást? Az Orvostörténeti Levéltár illetékességének ilyetén kiterjesztése más szakmai kérdést is felvet: elválasztható-e a működésre vonatkozó és a szakmai feladat végrehajtását történetiségében is tükröző egy intézménynél keletkezett iratanyag, ki és milyen mértékben látja, lássa el a jövőben a kapcsolódó igazgatási feladatokat (iratkezelés, irattárak ellenőrzése, selejtezés jóváhagyása, új, egyedi iratkezelési szabályzatok, irattári tervek véleményezése stb.). Az elmondottak alapján érthető, hogy valamennyi érintett fokozottan várta az új iratkezelési szabályzatok elkészítésére, bevezetésére vonatkozó jogszabályok megjelenését. Az 1995. évi LXVI. törvény végrehajtására vonatkozó kormányrendelet megjelenését követően, az érintett tárcák között az elsők között meg is jelent a 9/1999. (IV. 14.) EüM rendelet az egészségügyi intézmények iratkezelési mintaszabályzatáról. A rendelet és mintaszabályzat részletes értékelését nem tartom feladatomnak, de mindenképpen hangsúlyozni kívánom, hogy a megjelent hasonló szabályzatokhoz képest messze a legjobb, leghasználhatóbb. Sőt a minisztérium a bevezetés, a kórházak egyedi szabályzatainak ké-