MLE 2001. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2002)

VII. A LEVÉLTÁRAK TUDOMÁNYOS-ISMERETTERJESZTŐ

Közös projektekre példa (megyei levéltárak): • a kora újkori vármegyei, szabad királyi és mezővárosi, hiteleshelyi jegyzőkönyvek egységes szempontú regesztázása; • az ún. úrbéri kilenc pont(ok) további megjelentetése; • a városi levéltárak iratanyagát repertorizáló kötetek folytatása; • megyei, városi, községi statútum kötetek folytatása; • uradalmi, hiteleshelyi, családi levéltárak, tudós hagyatékok repertorizálása; • a reformkori követutasítások, követjelentések, végbeszámolók publikálása; • a dualizmus és a két világháború közötti időszak éves alispáni jelentéseinek közzététele ott, ahol az egykor nyomtatásban nem látott napvilágot, ugyanez esetleg thj. városok polgármesteri jelentései esetében is. Hogy minden tudományos kutatásból lesz-e publikáció, nehéz előre megállapítani, azonban tekintettel arra, hogy ma már gyakorlatilag minden olyan művet ki lehet adni, amelyek szakmailag megfelelő színvonalúak, így elsősorban olyan tudományos kutatásokat kell előnyben részesíteni, amely(ek)ből publikáció(k) várhatók. 3-3. Levéltári napok Külön kategóriát képezhet az adott levéltár levéltári napjának tematikája is, mivel főleg vidéken, ez az az alkalom, amelyen az adott levéltár megjelenhet a szélesebb közönség előtt. A levéltári napok témáit a fenti okokból kifolyólag legalább két évvel korábban szükséges meghatározni, hogy legyen elég idő szakmailag nívós program összeállítására, a pályázatok lebonyolítására, hírverésre. Csak olyan levéltári napot érdemes megrendezni, amelynek anyagát utána publikálni lehet, ehhez biztosítani kell a megfelelő időt pályázatok benyújtására, a szerkesztésre stb. Célszerű volna az adott levéltári nap anyagát legkésőbb az egy évvel későbbi levéltári napig megjelentetni. Általában véve szerencsés lenne, ha a levéltárak egyeztetnék levéltári napi terveiket, akár adott évben egy közös tematika köré lehetne szervezni ezeket (amelyre egyébként esetenként példa is