MLE 2001. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2002)

IV. EGYHÁZI LEVÉLTÁRAK

C2ENTHE MIKLÓS (Evangélikus Országos Levéltár) Gyülekezeti levéltárak az evangélikus egyházban „Érzelmi aláfestésként" talán annyit, hogy levéltároskodásom elején Kéri Henrik bácsi, a tolnai evangélikus svábok betelepedésének kuta­tójafelhívta arra a figyelmet, hogy milyen értékes anyagok vannak ve­szélyben és pusztulóban Tolnában, templomokban és parókiákon, és arra is, hogy hiába ír évek óta püspöknek és másnak, nincs reagálás. Hasonlóképpen Zoltán Laci bácsi ny. evangélikus lelkész, a Sopron megyei kitelepített Harka gyülekezet rossz állapotban levő irataira hívta fel a figyelmet. Amikor megláttuk az evangélikus németek haj­dani szép, de ma romló templomaiban a falakat, a penészedő, nedves iratokat, megértettük, hogy nagy a felelősség, és később azt is, hogy egyedül mi ezt nem tudjuk megoldani. A Magyarországi Egyházi Levéltárosok Egyesülete (MELTE) 2000. évi esztergomi konferenciája a gyülekezeti levéltárak kérdését tűzte na­pirendjére, ebben a tárgyban hangzottak el magyar és nemzetközi ta­pasztalatok, erről cseréltünk eszmét az önkormányzati levéltárak kép­viselőivel. Két dologban megegyeztek a vélemények: egyrészt a hely-, nemzetiségi-, művelődéstörténeti örökségnek egyik legfontosabb for­rásait őrzik a gyülekezetek történelmi iratai, másrészt, hogy ezeknek az iratoknak a sorsa jelentős részben rendezetlen, finoman szólva „aggo­dalomra ad okot". Ez a helyzet teljesen „ökumenikus módon" minden felekezetre egy­aránt vonatkozik, több-kevesebb eltéréssel. A Magyarországi Evangéli­kus Egyház gyülekezeti levéltárai az egyház történelmi sorsából faka­dóan talán a többiekhez képest is nagyobb veszélynek vannak kitéve. Ennek egyik oka, hogy a német és szlovák nyelvű evangélikusok számát igen megtizedelte a második világháború utáni németek kitelepítése, ill. szlovákok áttelepülése. Ebből is következik, hogy az evangélikus, mint

Next

/
Oldalképek
Tartalom