MLE 2001. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2002)

III. ANYAGVÉDELEM - ÁLLOMÁNYVÉDELEM

A leggyakoribb karosodasi típusok előfordulási gyakoriságának összehasonlítása 4 raktárban Károsodás típusa A raktár % B raktár % C raktár 0/ 7o D raktár % Összes raktár % Tintamarás 11 70 6.5 21 55 Rozsda 0 3.7 39 0 5 Savasság 0 0 22.6 49 35 Szakadások 20.8 52 45 18.6 43 Sérült szélek 39.6 56 80.6 60 61 Csomagolásból eredő kár 17 22 32 14 26 Rovarrágás 4 26 0 0 9 Penészkár 6 37 9.6 7 12 Elszíneződés 19 37 9.6 23 30 Az A és B raktárban rongypapírra, általában vas-gallusz tintával írt dokumentumokat őriznek. Ez az oka a tintamarás nagy arányának, és annak, hogy a papír savassága nem fordul elő

3

. A mechanikai károsodás nagy értékét a csomós tárolással magyarázhatjuk. Annak, hogy az A raktárban kisebb ez az érték, az az oka, hogy itt sok a fraktúr csomó. A fraktúr csomókat összefogó papírlemezek két szélét lehajtották, így azok valamelyest védik az iratok szélét is. A B raktárban tapasztalt számottevő rovar- és penészkár korábbi fertőzés, az iratok előéletére utal. A C és D raktárakban zömmel XIX-XX. századi iratanyagot őriznek, ezek alapanyaga általában nem túl jó minőségű gépi gyártású papír. Ezzel magyarázható a savasság és a sérült szélek magas értéke, hiszen a savas, töredező papír szélei erősebben károsodnak a csomókban. Tintamarás ezekben a raktárakban kevesebb, mert a vas-gallusz tinta használata ezeken az iratokon nem gyakori, a XIX-XX. századi tinták pedig általában nem savasak. Érdekes a C raktárban nagy arányban előforduló rozsdamarás, amit az iratokat összefogó fém iratkapcsok korró3 A papír savasodását a XIX-XX. századi gépi papírok esetében figyelhetjük meg.