MLE 2001. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2002)

II. ÁLLAMI, EGYETEMI ÉS KÖZTESTÜLETI LEVÉLTÁRAK, ARCHÍVUMOK

A kutató és ügyfélszolgálat összesített adatai sem maradnak el az önkormányzati levéltárak mögött. Az említett évben több mint 300 kutató 800-nál több esetben kereste fel az egyetemi levéltárakat. (Az iratanyag sajátossága az oka annak, hogy 1999-ben mindössze öt külföldi állampolgár végzett kutatásokat a hazai egyetemi levéltárakban.) A kutatók kiszolgálása minden egyes intézményben biztosított és megfelelő színvonalú: kiadott fond- és állagjegyzékek, sőt repertóriumok állnak rendelkezésre. Fénymásolás mindenhol lehetséges, számítógép két helyen nincs. Fontos kiemelni, hogy a levéltárak referens-szolgálata nemcsak a saját levéltári anyagra terjed ki, hanem a más egyetemek archívumaiban őrzött iratokra is. (E tényt leginkább a felsőoktatás történetével foglalkozók értékelhetik.) A felsőoktatási intézmények levéltáraiban folyó tudományos munka termékei - csakúgy mint más levéltárakban - a különböző kiadványok: az említett repertóriumokon túl, számos intézmény jelentetett meg forráskiadványt, vagy intézménytörténeti feldolgozást. Az egyetemi levéltárak felének van saját kiadványsorozata. (ELTE, Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, Szent István Egyetem/2/, Semmelweis Egyetem, BME) A szakmai pályázatok (Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Nemzeti Kulturális Alapprogram) állandó résztvevői a levéltárak. 2000-ben nyolc egyetem 17 pályázatot adott be, melyek közül 13-at támogatott a Nemzeti Kulturális Alapprogram. Az egyetemi levéltárak munkáját a kiállítások mellett a különböző rendezvények reprezentálják. 1999-ben rendeztük meg a közép-európai egyetemi levéltárak nemzetközi konferenciáját, amelyen a hazai egyetemi levéltárak nagyobb része képviseltette magát. 2000 tavaszán az ELTE Egyetemi Könyvtárában nyílt egyetemtörténeti kiállítás, amelyre szinte minden oktatástörténeti gyűjtemény kölcsönzött anyagot. A kiállítás egy része a Berlini Magyar Kulturális Intézetben is látható volt. A felsőoktatási archívumokat érintő speciális szakmai kérdések megvitatásának fóruma volt az ez idáig két alkalommal megrendezett zsennyei továbbképzés. Szólni kell még a felsőoktatási intézmények működése során keletkező jellemző iratokról. A felsőoktatási intézményekben keletkezett és az egyetemi levéltárakban őrzött anyagokat működési szintek, működési körök, azon belül pedig az ott keletkezett irattípusok alapján az alábbiak szerint csoportosíthatjuk: A központi szervek (rektori, dékáni stb. hivatalok) iratai, továbbá az egész intézményt átfogó szervek (gazdasági, műszaki igazgatóság) ira-