MLE 2001. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2002)

II. ÁLLAMI, EGYETEMI ÉS KÖZTESTÜLETI LEVÉLTÁRAK, ARCHÍVUMOK

téri erdőtelepítések gyorsan növő és közepes tenyészidejű fafajták termő területeinek modellezése). A gazdag térképanyag mellett éghajlati, vízrajzi atlaszok, a térképezési munkák dokumentációja és kéziratainak feldolgozása olyan adatrendszereket rendel a térképek mellé, amelyek a vízügyi dokumentációt és az emberi tevékenységet ok-okozati összefüggésekben mutatják meg. Már az eddigi feldolgozás is újabb források feltárásával gazdagította a magyar tudomány- és technikatörténetet. A térképgyűjtemény jelen feldolgozottsága megmutatta a vizuális feldolgozás szükségességét, amely nélkül nem lehet a térképeket megfelelő mélységben feltárni, gazdasági, kulturális felhasználhatóságuk is csak behatárolt módon valósítható meg. A teljes megoldást a térképek digitalizálása jelentheti, amelynek folyamán a feldolgozó munkatársak és a kutatók nem vennék kézbe a többségében sérült, szakadozott térképeket, hanem azok minőségi másolataiból dolgozhatnának. Levéltárunk szakmai együttműködést kezdett az Eötvös Tudományegyetem Természettudományi Kar Térképtudományi Tanszéke, a Szent István Egyetem Tájökológia Tanszéke, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kara Fotogrammetriai és Térinformatika Tanszéke, környezetvédelmi szervek, valamint egy térinformatikai rendszereket tervező részvénytársaság közreműködésével. Az együttműködés célja egyrészt a térképállomány teljes digitalizálása és ezzel olyan adatbázis megteremtése, amely a különféle kutatásokhoz nélkülözhetetlen, másfelől olyan módszertan kidolgozása, amely bemutatja, hogy a digitális térképrendszer alapján hogyan lehet programokat tervezni, megalapozni és jelenségeket prognosztizálni. A fenti feldolgozás csak több év alatt elvégezhető és nagy összegű támogatást igénylő feladat, amely anyagi hátterét pályázatok segítségével kívánjuk előteremteni. A visszaemlékezés-gyűjteményt a térképtárral ellentétben mi hoztuk létre, azaz mi vagyunk a gesztorai. Nem szereptévesztésből tettük, nem hittük azt, hogy ez a legfontosabb államigazgatási ágazat, csupán kísérletnek szántuk: mi lesz az eredménye egy olyan gyűjtésnek, amely egy meghatározható körben retrospektív történeti forrásokat „gyárt"? Szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy az eredmény egyedülálló, azaz „speciális". Nem az ágazat fontossága, bár ez nem elhanyagolható szempont, hanem a gyűjtemény egyedi volta miatt. Más levéltár is foglalko-