MLE 2001. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2002)

II. ÁLLAMI, EGYETEMI ÉS KÖZTESTÜLETI LEVÉLTÁRAK, ARCHÍVUMOK

körük 1590-1980. A térképtár adatainak feltárása közben napjainkig 14 000 térkép került feldolgozásra, a számítógépes feldolgozást a levéltár támogatás nélkül, önerőből végezte. Többször pályáztunk a Nemzeti Kulturális Alapnál, de mindenkor visszautasították a segítséget. Sajnos a gyűjteményt nem térképek tárolására alkalmas irattartókban helyeztük el, levéltárunk ez idáig - anyagi okokból - nem volt képes megoldani a pótolhatatlan, kulturális örökséget hordozó gyűjtemény megfelelő tárolását. Emiatt a gyűjtemény megmaradása még középtávon is kérdéses. A többségében könnyen megsérülő anyag számítógépes adatbázisban vált a kutatók számára hozzáférhetővé. A térképeket őrzési (raktári jelzet, kor, cím) és kartográfiai adatok (készítő, kiadó, méretarány, méret, magassági ábrázolás, tájolás, szelvényezés), valamint irattani leírás (térképtípus, eredetiség, anyag, teljesség, nyelv, jegyzet) szempontjai határozzák meg. A térképkartonok adatai a levéltári térképgyűjtemények adatrendszerére épül - a gyűjtemény speciális jellegét figyelembe véve - kisebb módosításokkal. A térképadatok feltárása és a nyilvántartó kartonok készítésével a feldolgozás folyamatos. A természetes folyamatokba való emberi beavatkozások - folyószabályozások, gát- és csatornaépítések - pontos elemzésére szolgálhatnak. (Pl. A Rába szabályozás térképe 1878; A Duna mellékfolyói Felső-Magyarországon 1877, 1898; A Dráva és a Mura vízerőműveinek helyszínrajzi térképe 1948; A Kraszna csatorna átnézeti térképe 1895, 1901.) A mocsárlecsapolások ütemének vizsgálata is szorosan összefügg a folyószabályozások kartográfiai dokumentálásával. (Pl. A Duna helyszínrajza a vízválasztók feltüntetésével 1936.) A fenti emberi beavatkozások eredményeinek összegzése a mezőgazdaság ágazatainak, a termelés szerkezetének megváltoztatásához nyújt rendezett adattömeget. A változások vizsgálatához és előrejelzések készítéséhez nélkülözhetetlen információtömeg áll rendelkezésre. A folyószabályozások esetében a mederváltozások folyamata, a folyószabályozásoknak a belvizekre gyakorolt hatása, a vízhozamok és a tetőző vízállások változása követhető nyomon. (Pl. A Duna keresztszelvényei az Osztrák-Magyar Birodalom fontosabb városainál 1876; Magyarország aszályos vidékeinek öntözővízzel való ellátása, Duna, Tisza és mellékfolyói, Balaton, Velencei-tó 1935; A Duna-Tisza csatorna talajvíz-kutatási térképei