MLE 2001. évi vándorgyűlés előadásai (Budapest, 2002)

II. ÁLLAMI, EGYETEMI ÉS KÖZTESTÜLETI LEVÉLTÁRAK, ARCHÍVUMOK

1930-1944; A Tisza hajdan és most, a folyó hullámterének szélességei a hullámtér középvonalára vonatkoztatva, 1890-es évek.) A vízhozam-változások a felhasználható vizek mennyiségét és minőségét is befolyásolhatják, vízpótlási és víztisztítási programokat támogathatnak. (Pl. A Kis-Szamos hossz- és keresztszelvénye, tervezett vízerőművek 1942; A Körösök vízrajzi atlasza 1970.) A külső, nem emberi, de minden mesterséges beavatkozást befolyásoló hatások gyökeresen változtathatják meg egy-egy táj természeti képét, gazdasági szerepét és fejlődési kilátásait. A változásokra épülő programok tartalmát és céljait is alapvetően befolyásolhatják: ökológiai okok miatt kialakított hullámterek, erdőtelepítések, rekreációs területek kijelölése. (Pl. Magyarország vízminőség védelmi és természetvédelmi területei, A felszíni vizek minősítése általános közegészségügyi szempontból 1962.) A hagyományos és a közelmúltban kiépült idegenforgalmi területek és központok fejlesztését is információs rendszerek segítik, az üdülő-övezetek megváltozására, a szennyvíztisztítások következményeire és a rovarirtásokra vonatkozó adatok rendelkezésre bocsátásával. (Pl. A Balaton vízrajzi atlasza 1976; Magyarország vízhasznosítási térképei, víztározási lehetőségek, vízparti üdülés, fürdés, ásvány, gyógy -és hévizek hasznosítása 1963.) A komplex adatbázisok használata a legmodernebb településfejlesztési stratégiák megvalósításához is elengedhetetlenül fontos. A kedvező adottságú területeken az intenzív gazdasági fejlődés hatásainak kiküszöbölése, új építmények (pl. hidak, csatornák) építése és új környezeti hatások következményeinek csökkentése (pl. a szennyvizek élővizekbe való bevezetésének megakadályozása) szükséges. A kedvezőtlen adottságú területek elnéptelenedésének és marginalizálódásának megakadályozását célzó tájközpontú termelési ágak és fejlesztési programok elterjesztéséhez a területfejlesztési alapadatok teljes feldolgozása szükséges: a települések típusainak, eloszlásának és külterületeik (dűlők) nyilvántartásai, a közigazgatási és a demográfiai mutatók, a foglalkoztatási ágak és tendenciák változásai. Az időben és tematikájában is heterogén térképgyűjtemény feldolgozásában alapvető szempont a feltüntetendő objektumok pontos meghatározása: árvízöblözetek, zsilipek, fontosabb települések, gátőrházak, hajózható víziutak, források, barlangok, fürdők, közkutak. Az erőforrásként használható objektumok kiemelt csoportot alkotnak: tá-