Reisz T. Csaba: Róth Miksa címeres üvegablakai a Bécsi kapu téri levéltári palotában - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 15. (Budapest, 2015)
veit, közülük a legtávolabbit, a mexikóvárosi nemzeti színházat, továbbá jelentősebb mozaikműveit tíz város 29 építményén sorolja fel - de a zsidó vonatkozású alkotásait, valamint a magánosoknak készített ablakait ezek között nem említi, tehát életműve sokkal több alkotásból áll.24 AZ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR BELSŐ DÍSZÍTÉSÉ A z Országos Levéltár (OL) Bécsi kapu téri palotája hosszú ideig az első és egyetlen eredetileg is levéltári célokra létrehozott épület volt hazánkban. Felépítését már az OL átszervezésének gondolatától (1868) rendszeresen szorgalmazták, de több évtizeden keresztül megelőzték más, fontosabbnak ítélt építkezések.25 A kormányzat 1899-től foglalkozott komolyabban a kérdéssel, de csak a világháború előestéjén, 1913-ban kezdtek hozzá a tényleges megvalósításhoz. A tervek szerint 1916. május 1-jére kellett volna befejezni az építkezést, de a háború elhúzódása miatt az építők száma, az építőanyag mennyisége és a rendelkezésre álló pénzügyi lehetőségek is jelentősen megcsappantak, ezért csak 1918-ra készült el a levéltár - legalábbis az épület. Az intézmény azonban csak lassan tudott át- és beköltözni, magánfelekkel és állami intézményekkel volt kénytelen megosztani palotáját, és bár előbbieket szép lassan kiszorította, a kényszerű intézményi „társbérletet” csak 1945 után sikerült felszámolni. Festészeti munkálatok Az épület belső díszítését eredetileg szerényebbre tervezték, mert csak a kutatóterembe kívántak két történelmi festményt elhelyezni. Ezek egyikének elkészítésével a bécsi pénzügyminisztériumi levéltár-igazgató és történész Thallóczy Lajos és Csánki Dezső országos főlevéltárnok baráti köréhez tartozó Révész Imre (1859-1945) festőművészt bízták meg 1915. december 4-én. A művész a tervezett 1917. évi határidő helyett - részben a levéltári építkezés késedelme és a háború, majd az azt követő gazdasági viszonyok nehézségei miatt - csak 1924-re készült el, és bár az érte járó teljes honoráriumot kifizették, a képet soha nem szállították be a levéltárba. (Ma nem is tudjuk, hol található.)26 A levéltári épület kivitelezéséért felelős Építési Bizottság 1916. február 14-ei ülésén Pecz Samu művezető építész javasolta, hogy a belső építési munkálatokkal szorosan összefüggő szobafestést végeztessék el, mert annak békebeli becsült költsége amúgy sem volt jelentős összeg (10 886 korona 30 fillér): „Minthogy ennek a munkának az épület egész stílusához kell alkalmazkodnia s így nem egyszerű mázolásról, hanem művésziesebb munkáról van szó, amely megbízható vállalkozót igényel, javasolja, hogy a szobafestő munka szűkebb körű pályázat útján adassék ki, és ajánlattételre két vállalkozó, úgymint Steinhäusel és Kölber, valamint Bogdánffy Pauly Erik budapesti cégek szólíttassa- nak fel. A vállalkozók megkapják az előméretet, és vázlatot kell bemutatniok.” A Kereskedelemügyi Minisztérium képviselője, Micseh Endre nyilvános eljárást szorgalmazott, ellenben a műszaki szakértőként jelen lévő Hauszmann Alajos nyugalmazott műegyetemi tanár „nem talál nehézséget a zártkörű versenytárgyalás kiírásában, mert ezt a munkát lehet igen olcsón és drágán is végezni, amely különbségek nyilvános árlejtésnél előreláthatólag előállanak, és így olcsósága miatt esetleg olyan vállalkozó fogná kaphatni a munkát, aki ahhoz nem ért. Itt művészi munkáról van szó, tehát szabadabb kezet kell engedni az építésvezetőnek is. Legjobban szeretné, ha minden tárgyalás nélkül egy 24 Csánki Dezső levéltári főigazgató fia, Csánki Dénes 1932 májusában a művész által a magánlakásukba készített üvegablakokat köszönte meg: „Ki se tudom mondani, hogy mindannyian mennyire el vagyunk ragadtatva, és milyen ragyogó effektust csinál az új lakásban.” (MTA BTK Ml, MKCS-C-I-58. 198.) 2^ A levéltár építéstörténetéhez lásd Reisz, 2015a, benne a korábbi irodalommal. 2^ Reisz, 2015b. ( http://www.archivnet.hu/kuriozumok/az_orszagos_leveltar_kutatotermenek_elso_freskoja.html ) 7
