Reisz T. Csaba: Róth Miksa címeres üvegablakai a Bécsi kapu téri levéltári palotában - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 15. (Budapest, 2015)
emberre bízatnék a munka, amint az a Curia és a királyi vár építésénél történt”.27 A bizottság végül a három vállalkozót meghívó zárt pályázat mellett döntött, és a belügyminiszter engedélye után 1916. április 15-én Bogdánffy Pauly Erik, Steinhäusl és Kälber, továbbá Hauswirth Ödön vállalkozókat kérték fel ajánlattételre. Az ajánlattevők kötelesek voltak egy színes vázlatot készíteni a kutatóterem egy részéről, legalább 1:20 méretarányban, a munkát 1917 első felében kellett elvégezni. A legkedvezőbb ajánlatot B. Pauly Erik adta, 15 344 korona 55 fillért kérve a festésért. Ekkor készülhetett a kutatóterem északi oldalának díszítésére vonatkozó színvázlat, a háború okozta nehéz viszonyok miatt azonban erre a festészeti munkára végül nem került sor.28 A világháború után Pecz Samu folyamatosan szorgalmazta a levéltár építésének befejezését. Ennek érdekében 1920. június 4-én ösz- szeállítást készített azon munkákról, amelyek szükségesek voltak ahhoz, hogy az új épületbe a levéltár hivatala beköltözhessen, és azt „tűrhető módon használatba vehesse”. A 8. pontban a szobafestő munkát az elsőrendű helyiségekben (kutató-, fogadó-, dolgozó-, tanácskozó-, vizsgahelyiségek, előcsarnokok és főlépcső) 402 000 korona költségűre becsülte.29 1921. február 1-jén a levéltár építésének leszámolásához egy másik összeállítást készített a vállalkozók által beadott átvizsgá- latlan számlákról. Ezek között B. Pauly Erik szobafestő 3000 koronás számláját is említette, az azonban nem világos, hogy ezért milyen jellegű munkát végzett a vállalkozó.30 Pecz Samu halálát (1922) követően addigi segédje, Nagy Károly vette át a levéltári épület befejezésének irányítását, aki 1923 januárjában újabb költségvetést állított össze az Országos Levéltár építésének belső berendezéséhez még szükséges munkálatokról (a háború előtti árakkal számolva).31 Ennek XXV. pontja a szobafestő munka (15 334,55 korona) volt, három -1. legegyszerűbb, II. díszesebb, III. legdíszesebb kiállítási mód szerinti - csoportba sorolva. A legutolsóba tartozó helyiségek voltak a földszinti és az emeleti keresztboltozatos előcsarnok, a kapubejárati előcsarnok, a kutatóterem, a főlépcsőház, a tanácsterem, a főlevéltárnoki fogadó- és dolgozószoba, a tölgyfamennyezet színes festése. Mindezek alapján egyértelmű, hogy a levéltár belső festési munkálataiból 1923-ig szinte semmit nem valósítottak meg, sem B. Pauly Erik, sem más vállalkozó. A levéltári épület teljes befejezésére a vesztes háborút és a tragikus békét követő gazdasági viszonyok között nem sok esély kínálkozott. A reménytelennek tűnő helyzetet végül gróf Klebelsberg Kuno akti/ szerepvállalása segítette át a nehézségeken, aki nemcsak szóban, de tettekben is kimagasló támogatást nyújtott ahhoz, hogy a levéltár valóban „palotaként” szolgálja a nemzeti honvédelem, a kultúra ügyét. Klebelsbergnek köszönhető, hogy a csupasz falú házból a magyar kultúra egyik, megjelenésében is elegáns, a történelmi múlt, a nemzeti identitás emlékezet- és forrásőrzőhelye, vagyis igazi palota B. Pauly Erik színvázlatának címlapja és - egyik? - lapja a kutatóterem kifestéséről 27 MNL OL K 148-1922-14.1.-7578/1916. 6/1916-építk. mell. 2^ MNL OL T 6-No. 22/60-61. - Vázlat az Országos Levéltár kutatótermének festéséről. 29 MNL OL Y 1-OL-ép. 9. 30 MNL OL Y 1-OL-ép. 9. 31 MNL OL Y 1-OL-ép. 9. 8
