Reisz T. Csaba: Róth Miksa címeres üvegablakai a Bécsi kapu téri levéltári palotában - Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 15. (Budapest, 2015)
A művész A Róth családban már a nagyapa, Sámuel és az apa, Zsigmond is üvegesként kereste kenyerét, 1848 után mindketten szerepeltek a pesti céhen kívül jogosított zsidó üvegesek listájában. Zsigmondot 1859-ben avatta mesterré az 1860-ig működő zsidó üvegescéh, aki 1865. december 11-én önálló üveges vállalkozást alakított, bár az nem volt mindig sikeres - 1876-ban csődbe ment.17 A családban azonban élénken élt Zsigmond munkásságának emléke, ezért amikor Elek Artúr - Miksa unokaöcs- cse - Az Újság 1943. január 17-i számában a művészt nevezte az üvegművészet atyamesterének, Aladár bátyja18 magánlevélben helyesbítette annak megállapítását: „Az »atyamester« Roth Zsigmond volt, Miksa atyja, az én kedves, drága nagybátyám, akinek házában két évig nevelkedtem és tanúja voltam munkájának, akkor még nem is nevezték művészetnek, de úgy vélem, műbecse vetekedett a mai művészet remekeivel. Azt hiszem, ismered a régi Műcsarnok, későbbi vasúti ház lépcsőházának ablakait; 1876-ban ott álltam - igaz, csak az utcán - a palota felavatásánál, amikor nagyatyádat bemutatták Ferenc Józsefnek, akitől ugyanekkor megkapta a nevéről elnevezett lovagrend keresztjét. Ekkor Miksa tán 10 éves volt, de Roth Zsigmond a szakmájában már a legelső volt!”19 A fiatal Miksa apja műhelyében ismerte meg a szakma fogásait. 12 évesen már alátétrajzokat készített az akkor épülő Műcsarnok ólomüvegablakaihoz, és mint vallotta, „atyámnak szerény kis műhelyében szerettem meg a színes üvegeket. Nemcsak megszerettem, de meg is tanultam becsülni ezt a szubtilisan finom, törékeny, nemes anyagot, amelyben a legcsodálatosabb hatások végtelen lehetőségei rejtőznek, csak rátermett ember kell, aki előcsalogassa őket. Ebben a légkörben nevelkedtem és így csak természetes, hogy üvegfestő lettem”.20 Róth Miksa első - a szabadkőművesek közé felvételért folyamodó - önéletrajzából ismert, hogy az elemi iskolát követően öt évig járt a reáltanodába, „miután azonban a rajz és festészet iránt már gyermekkorom óta igen nagy előszeretettel viseltettem, elhatároztam, hogy az üvegfestészeti pályára lépek”, ezért 1 évet a budapesti mintarajziskolában, majd két évet a felsőbb iparrajztanodában töltött. „Hogy azonban magam az üvegfestészet speciális szakmájában tökéletesbítsem, szükségét éreztem a külföldön való tanulmányozásnak és kevés megszakítással 2 évet töltöttem tanulmányúton Francia- és Németországban, úgyszintén Angliában és Belgiumban.”21 A Reform Páholyba azért kérte felvételét, hogy így „alkalmam legyen embertársaim ama önzetlen körében közreműködhetni, melyben a rideg hétköznapi élet sivárságai helyett a kölcsönös szeretet éltető melege környékez.” Ajánlója Vajda Zsigmond festőművész, jó barátja volt, aki Roth Zsigmond portréját is megfestette.22 Miksa önéletírása szerint 1884-ben önállósította magát és önálló műtermet nyitott (1885-ben). 1898-ban császári és királyi udvari címet kapott.23 Műtermeit többször váltotta, míg végül 1911-ben a VII. kerületi Nefelejcs utca 26-ban megállapodott, ahol nemcsak műhelye volt 1939-ig, de lakása is élete végéig. Ma ebben az épületben működik a Róth Miksa Emlékmúzeum. Róth Miksa korának egyik elismert és sokat foglalkoztatott üvegművésze volt, számos hazai és külföldi középület, templomok, paloták, magánházak, síremlékek belső díszítésében vett részt. Visz- szaemlékezéseiben 55 város összesen 94 épületében megtalálható „jelentősebb” üvegfestészeti mű^ Fényi, 2005. - Róth Miksát a szabadkőműves Reform Páholyba ajánló tag (1893) annak családi viszonyait szerencsétlennek írja le: apja dúsgazdag volt, de vagyonát érdemtelenekre költötte, ezért korai halálakor semmi sem maradt utána, édesanyja „elvesztette elmebeli képességeit”; a tagjelölt Róth ezért a sok családi szerencsétlenségért a baráti körben keres vigasztalást. (MNL OL P 1110-11.t.-Nr. 188. - Róth Miksa.) ^ A levélírót nem sikerült azonosítanom. Róth Zsigmondot nagybátyjának nevezi, de nincsen arról adat, hogy testvére lett volna, akinek gyermeke pár évig velük élt. 19 MTA BTK MI, MKCS-C-I-58. 226. 20 Róth, 2003. 28. 21 MNLOLP 1110-11. t.-Nr. 188. 22 Közli Fényi, 2005. 22 A Minisztertanács 1899. április 19-ei ülésén a kereskedelemügyi miniszter bejelentette, hogy az uralkodó első főudvarmesterével egyetértésben „császári és királyi udvari” cím adományozását fogják az uralkodónak javasolni többek között Róth Miksa budapesti üvegfestő számára; a bejelentést a kormány tudomásul vette. (MNL OL K 27-1899. április 19. 13. napirendi pont.) 6
