Magyarországi Levéltárak (Budapest, 2004)

EGYHÁZI LEVÉLTÁRAK - Lakatos Andor: Ismertető a katolikus egyházi levéltárakról

roly (aki váci püspökként 1761-ben levéltárát rendeztette) egri püspökségének idején, 1779-től az egri levéltár rendezésébe fogott. Hasonlóképpen Batthyány József érsek az 1760-as évek elején Kalocsán, majd áthelyezése után 1779-1786 között Esztergomban is rendeztette levéltárát. A 19. században folytatódtak a rendezési munkák, továbbra is jellemző volt az iratok tárgyi alapon történő csoportosítása, elhelyezése, s ez a megoldás néhány kivétellel a különféle iktatási rendszerek bevezetése után is tovább élt. Az 1870-es évektől megjelentek az első adatok a katolikus egyházi levéltárak tudományos kutatás céljából történő használatával kapcsolatban, s a növekvő kutatói érdeklődést jelzi, hogy a Magyar Történelmi Társulat is módszeres levéltárlátogatásokba és felmérésekbe kezdett az egyházi levéltárakban (munkatársaik egyébként visszatérve általában kedvező tapasztalatokról számoltak be a Társulat rendezvényein). Megjelentek az első levéltárismertető publikációk, leírások is (elsőként a gyulafehérvári káptalan [1880, 1898] és a pannonhalmi főapátsági levéltár [1896] esetében), és forráskiadványok formájában kezdték el közölni a levéltárak legfontosabb anyagait (elsősorban a középkori okleveleket). Az 1874. évi XXXV tc. bevezette a közjegyzői intézményt, s ezzel véget vetett a hiteleshelyek tevékenységének (az iskolázottság növekedésével, az írásbeliség terjedésével a század folyamán ez a tevékenység már egyébként is jelentősen visszaesett). Új „országos" iratokat ezután már nem adtak ki a káptalanok, a régieket viszont továbbra is elkülönítve (országos levéltárnak nevezve) tárolták, kezelésüket a későbbiekben is állami törvények szabályozták. A káptalani magán- és hiteleshelyi levéltárak őrzőhelye továbbra is a templomok épülete maradt, innen általában csak a 20. század második felében költöztették ki őket. A székesfehérvári püspökség császári alapítólevele, 1777. Mária Terézia (Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Levéltár)