Magyarországi Levéltárak (Budapest, 2004)

ÖNKORMÁNYZATI LEVÉLTÁRAK - Horváth J. András: A városi levéltárak (Budapest Főváros Levéltára, Győr Város Levéltára, Székesfehérvár Város Levéltára, Tatabánya Város Levéltára, Vác Város Levéltára)

Pecsétnyomók Budapest Főváros Levéltárából Szabad királyi városaink - amelyeknek számát és státuszát a rendi or­szággyűlések artikulusai rögzítették - királyi adománylevelek nyomán sze­rezték „szabadságaikat", s kerültek a különböző királyi fórumok jogható­sága alá, mentesülve a világi vagy egyházi földesúri hatalom alól. A Szent István által alapított, s az adományozott jogok tekintetében példaként szol­gáló Székesfehérvár 1514-től másodfokú bírói fóruma folytán személynöki, míg Buda és Pest ugyanezen okból tárnoki város volt. A városok, s polgáraik vagyoni ügyeiben másodfokon viszont a Magyar Kamara intézkedett. A török hódoltság nyomán bekövetkezett pusztítások folytán igen kevés adat, s még kevesebb fennmaradt eredeti oklevél tanúskodik az ezen telepü­lések számára biztosított korábbi privilégiumokról. A városi fejlődés szem­pontjából meghatározó jelentőségű árumegállító joggal kapcsolatosan, pl. tudomásunk van arról, hogy ehhez Győr - a szabad bíróválasztással egye­temben - 1271-ben, Buda pedig 1347-ben jutott. A városok a török alóli fel­szabadulást követően folyamatosan szerezték vissza régi jogaikat: Buda és Pest 1703-as adománylevelét követően, valamint Székesfehérvár véglege­sen 1715-ben, míg Győr 1743-as szabad királyi kiváltságlevet követően 1751­ben. Különleges helyzetben volt a szintén püspöki székhely Vác mezőváro­sa, amely - szabadulni kívánván az egyházi (püspöki és káptalani) földesúri joghatóságtól - bár az 1710-es évektől folyamatosan küzdött a szabad kirá­lyi városi státusért, ám azt sohasem nyerte el. Sőt 1742-ben két földesura köz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom