Magyarországi Levéltárak (Budapest, 2004)
ÖNKORMÁNYZATI LEVÉLTÁRAK - Horváth J. András: A városi levéltárak (Budapest Főváros Levéltára, Győr Város Levéltára, Székesfehérvár Város Levéltára, Tatabánya Város Levéltára, Vác Város Levéltára)
igazgatási szempontból is felosztotta - Püspökvára és Káptalanváca - a települést. Ez a megosztottság 1859-ig állott fenn. A városok számára létfontosságú volt, a jogi helyzetükre, szabadalmaikra és kötelmeikre vonatkozó dokumentumok biztonságos megőrzése, azok előkereshetősége. A városi levéltárak kialakulása a megyeieknél ezért kedvezőbb körülmények között ment végbe: természetszerűleg székhelyük sem változott, s az ügyvitelüket és ügykezelésüket a 18. század elejétől fogva rendszeresen és részletesen ellenőrző királyi biztosok működése jótékonyan hatott az ekkoriban még lényegében irattári funkciót ellátó levéltárak belső rendjére. Kezdetben a város írásbeli ügyeit intéző, Ül. az azokért felelős jegyző (nótárius) látta el a levéltárnoki feladatokat; ellenőrizte az igazgatás többrétűvé válása nyomán egyre nagyobb jelentőségre szert tett városi kancelláriák működését. A külön levéltárnoki állás szervezésének szükségessége a napi ügyvitelből kikerült, az egyre nagyobb mennyiségű iratanyag rendezési és nyilvántartási, lajstromozási feladataival, s főként e munka elkerülhetetlennek mutatkozott díjazásával összefüggésben merült fel. Elsőként 1776-ban Budán nyílt mód - királyi biztosi észrevételek következményeként - ilyen kinevezésre. Jóllehet, a jogász végzettségű városi levéltárnok 1929-ig főtisztviselőnek számított, a városi levéltárak azonban egészen 1950-ig csupán irattári feladatokat láttak el. Budapest helyzete ettől annyiban különbözött, hogy 1901-ben - elkülönítve a folyó irattári és levéltári funkciókat - a levéltár attól fogva már csak a 15 évnél régebbi iratokat őrizte. A székesfővárosnál alkalmazott levéltárosok az egyedi kutatási ügyek mellett főként várostörténeti publikációk készítésével és városi dokumentumok kiadásával, szerkesztésével foglalkoztak. A szocializmus évtizedeiben végképp lehetetlenné vált önálló városi levéltárak létrejötte, hiszen az 1950-es szabályozás az addigi megyei és városi törvényhatósági levéltárak iratait egységes állami területi intézményi hálózatba szervezve fogta össze. A rendszerváltozásig csupán a megnagyobbodott főváros levéltára őriz- Budapest Székesfőváros Levéltárának te meg szervezeti önállóságát és vá- pecsétje