Magyarországi Levéltárak (Budapest, 2004)

A MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR ÉS ORSZÁGOS GYŰJTŐKÖRŰ SZAKLEVÉLTÁRAK - Érszegi Géza-G. Vass István: A Magyar Országos Levéltár

biztosság (voltaképpen minisztérium) iratai az illetékes minisztérium fent is­mertetett anyagában találhatók. Magyar Dolgozók Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt iratai (1948-1989 ­M szekció) az egypárt-rendszer 1948-ban történt kialakításával, majd az 1949. évi alkotmány bevezetésével az állami életet érintő, a Magyar Dolgozók Párt­ja (1948-1956) illetve ennek jogutódja, a Magyar Szocialista Munkáspárt (1956­1989) által hozott minden fontosabb döntést tartalmazzák. 1991-ben a magyar törvényhozás mindkét párt iratanyagának állami kezelésbe vételét rendelte el (1991: LXXXIII. tv.) azon az alapon, hogy e pártok valójában közvetlen ál­lami feladatokat láttak el. A Magyar Országos Levéltár a két párt központi szer­veinek iratanyagát őrzi. A Magyar Dolgozók Pártja legfontosabb döntéshozó szerve elvileg a Kong­resszus és a háromhavonta ülésező Központi Vezetőség volt, a legfontosabb ügyekben azonban a szűkebb testületek: a Politikai Bizottság és (1953-ig) a Tit­kárság ülésein döntöttek. A vezető szervek üléseiről jegyzőkönyvet vettek fel, amely a hozzácsatolt előterjesztésekkel együtt jól tükrözi a párt döntési me­chanizmusát, a gazdasági élet, a szociálpolitika, az egészségügy és a kulturá­lis élet minden területére kiterjedő figyelmét. Fontos információkkal szolgál­nak ezen túlmenően a párt belső életére, de az egész korszak történetére is a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége egyes titkárainak iratai. A Magyar Szocialista Munkáspárt szervezeti felépítése és döntési mechaniz­musa lényegében megegyezett a Magyar Dolgozók Pártja (és a többi kelet-eu­rópai állampárt) felépítésével és döntési mechanizmusával. A párt vezető szerveinek (kongresszusok és konferenciák, Központi Bizottság, Politikai Bizott­ság, Szervező Bizottság, Központi Bizottság Titkársága stb.) iratanyagából átfogó képet kaphatunk annak hatalmi helyzetéről, az ország politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális viszonyairól, valamint nemzetközi kapcsolatrend­szeréről. Különösen fontos információkat tartalmaznak egyes részkérdések­re vonatkozóan a Központi Bizottság Titkársága egyes osztályainak (Párt- és tö­megszervezetek, Agitációs és Propaganda, Gazdaságpolitikai, Mezőgazdasági, Ipari stb.) iratai. A Regnicolaris Levéltár (1222-1988 - N szekció) három fő részből áll. Ezek: a Nádori Levéltár, az Országbírói Levéltár és az Ország Levéltára. A nádori le­véltár elvileg az ország első közjogi méltóságát betöltő nádorok, illetve kirá­lyi helytartók levéltárait tartalmazza a Habsburg-ház uralkodása időszakában. Gyakorlatilag az anyag nem folyamatos, nem is teljes. A nádori tisztet az ural­kodók csak elég ritkán töltötték be. A nádorok, helytartók iratai pedig, főleg a 16-17 században, részint családi levéltáraikban maradtak, részint elkallód­tak. Több nádor után egyáltalán nem is maradt irat. I. Ferdinánd alatt, a kirá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom