Magyarországi Levéltárak (Budapest, 2004)

A MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁR ÉS ORSZÁGOS GYŰJTŐKÖRŰ SZAKLEVÉLTÁRAK - Érszegi Géza-G. Vass István: A Magyar Országos Levéltár

lyi helytartó vezetése alatt, 6-10 tanácsos részvételével, rendszeresen ülésező, korszerű hatóság a Helytartóság alakult Pozsonyban. Hatóköre az ország egész belső igazgatására, sőt bizonyos fokig a külügyekre is kiterjedt, miután azonban a jövedelmeket kezelő Kamara az udvar (1548), majd a végvári hadi szervezet (1556) a Bécsi Haditanács irányítása alá került, hatásköre összezsugorodott, és kisebb adományozásokra, közigazgatási és főleg igazságszolgáltatási teendőkre korlátozódott. A nádorok és helytartók levéltárai a 16-17 századból csak igen töredékesen, a 17-18. század fordulójától kezdve már valamivel bővebben, a 18. század végétől 1848-ig már részletes anyaggal maradtak ránk. Eleinte főleg a nádorok (kisebb) adományaival, országos nagybírói működésével és hiteleshelyi funkciójával kapcsolatosak. A 17 század végétől kezdve mindinkább előtérbe lépnek azután az általánosabb közigazgatási, politikai, katonai stb. problémák. Mivel a 17 század óta a mindenkori nádor volt Pest megye főispánja és a jászkun kerületek főbírája is, a nádorok levéltárai e területeket is érintik. Az Országbírói Levéltárban találhatók a nádor után az ország második közjogi méltóságát viselő országbírók hivatalos, főleg bírói és hiteles helyi működésével kapcsolatos iratok és jegyzőkönyvek. A levéltár iratai az országbírók időbeli sorrendjében vannak. Az Országbírói Levéltár anyaga különösen a korai anyagát illetően rendkívül hiányos; tulajdonképpen csak 1655-ben indul, idevágó anyag található még azon családok levéltáraiban is, amelyek tagjai közül országbírók vagy mellettük működő tisztviselők kerültek ki. Az Ország Levéltárának megalakulásáról már előzőleg szó esett. A Habsburg-királyok uralmát elfogadó, de azon belül és azzal szemben a saját kiváltságait, az ország politikai befolyását biztosítani óhajtó magyarországi rendek a Habsburg udvar által irányított királyi, kormányzati apparátus mellett tovább építette a maga országos szervezeti formáit (országgyűlés), és létrehozta az ország jogbiztosító iratainak gyűjteményét is. Máig itt található a törvények hiteles példánya. A Bírósági levéltárak (1280-1973 - O szekció) Magyarország felső bírósági szerveinek irataiból jöttek létre. Kis részben a 16-17 századra nyúlnak vissza, főleg azonban a 18. század elejétől alkotnak összefüggő anyagot. A Magyar Királyi Udvari Bíróság két felső bírósági testületet foglalt magába: felső fokon a Hétszemélyes Táblát és ez alatt a Királyi Táblát. A Személynöki Levéltár a királyi személynöki ítélőmester és a személynöki szék iratait tartalmazza. A nádori és az országbírói ítélőmesteri levéltárakban a nádorok és az országbírók ítélkezésének az iratait foglalják magukba. A tárnoki szék a szabad királyi városok polgárságának felső bírósága volt. A tárnokmester eredetileg, még a 13. században, a király kincstárnoka volt. Feladata a 14. században kétfelé vált. A kincstári feladatokat a kincstartó intéz-