A Magyar Levéltárosok Egyesülete két konferenciája: Kaposvár-Budapest (Budapest, 2003)
I. rész: KAPOSVÁRI VÁNDORGYŰLÉS - III. ANYAGVÉDELEM - ÁLLOMÁNYVÉDELEM
Állományvédelem a Tolna Megyei Levéltárban különös tekintettel a mikrofilmezésre A Tolna Megyei Levéltárban a fotózás egy parányi, labornak nevezett mellékhelyiségben kezdődött. A fotózás a kiállítások előtti biztonsági filmezést és kismértékben kutatói megrendelések kielégítését szolgálta. A Földhivatal vármegyeházáról új épületbe való telepítésével bővült a levéltár. Számos más változás mellett 1974-től fotós munkaszoba és néhány hagyományos felszereléssel (fényképezőgépek, állvány, hívó, szárító, vágó) és egy főállású fényképésszel működő labor került kialakításra. 7 Mivel a levéltár ettől az időtől gyakran készített nagytermi és folyosói kiállításokat, adott ki rendszeresen köteteket, a fotós munkájának dandárját a reprózás, valamint a kutatók igényeinek kielégítése jelentette. Alkalmanként a fotóst más levéltári munkafolyamatba vonták be, pld. évekig a GYES-en, GYED-en lévő anyakönyves munkatársat is helyettesítve, az utólagos bejegyzéseket végezte. A változás, az előrelépés 1980-ban következett be. Egy levéltári látogatás alkalmával az intézményvezetője ecsetelve az értékes iratok háború alatti és utáni károsodásából adódó, valamint az új iratátvételeknél tapasztalt helyzetet, éreztette, hogy a pusztuló értékes iratok megtartásának egyik kiváló lehetőségét jelentheti a mikrofilmezés. A Tolna Megyei Tanács kulturális ügyekkel foglalkozó elnökhelyettese, dr. Gyugyi János közgazdász, megértve a helyzet komolyságát, támogatta a levéltár elképzeléseit. (A korábbi testületi üléseken süket fülekre talált a beszámolókban szintén szereplő probléma.) Egy Dokumátor típusú, NDK gyártmányú, 35 mm-es felvevő kamerával, AO-ás tárgyasztallal, szintkiegyenlítő könyvbölcsővel ellátott mikrofilmes gép és hívórendszer, továbbá tartozékként denzitóméter, nagyító, filmmásoló, visszanéző, mikrofilmolvasó került megvásárlásra. A levéltár akkori költségvetési mércéjéhez viszonyítva óriási beruházás történt, hiszen a labor technikai berendezése 500 000,- Ft-ba került. A kis műhely éves kapacitását 100 000 felvételre és laborálásra tervezték. A tervek és a tények azonban messze estek egymástól. Az első tíz évből csak 1986-ban sikerült a felvételek számát a terv fölé tornázni (102 524), két évben pedig megközelíteni a tervet, 1984-ben (97251) és 1987-ben (92 283). Többi évben a teljesítmény 40-80 000 felvétel 7 Könyves Jánosné: fényképész, 1974-1996.
