A Magyar Levéltárosok Egyesülete két konferenciája: Kaposvár-Budapest (Budapest, 2003)
I. rész: KAPOSVÁRI VÁNDORGYŰLÉS - V. FORRÁSKÖZLÉS
többnyire a földesúr úriszékére fellebbeztek. A szombathelyi kötetekben jelentős számban találhatunk mezővárosi ingatlanok (házak, házrészek, szántók, szőlőhegyi részbirtokok stb.) adás-vételére vonatkozó, a bíró és magisztrátus előtt tett felvallásokat, illetve ezekről kiállított városi bizonyságlevelekért történő folyamodásokat. 29 A győri jegyzőkönyvben nagyszámú az ügyvédvallás, és itt a peres feleket képviselő ügyvédek sok esetben másolatokat kértek a perben elhangzott, vagy jegyzőkönyvezett keresetről (Actio), írásbeli bizonyítékokról, miképpen a protokollumban rögzített tanúvallomásokról is. A városi magisztrátusok tevékenységi köre és illetékessége fölöttébb sok egyezést mu- tat Werbőczy Hármaskönyvében az ún. „szabad városok" jogállásáról, azok polgárainak jogi életéről írottakkal. Pl. alkalmazták a III. rész 13. címben leírtakat, azaz a város területén fekvő ingatlan adásvételéről a bíró és két esküdt polgár előtt tett felvallás erősebb jogérvénnyel bírt, mint valamely hiteleshely ugyanezen dologban keletkezett kiadmánya, avagy más bírói fórum előtt tett bevallás. Csörge Benedek 1607. évi házörökség perében Szombathely magisztrátusa a fenti joghierarchia miatt autentikusabbnak ítélte a város kiadmányát, semmint egy vasvári káptalan által kiállított okiratot, még abban az esetben is, amikor a városi iratot a háborús idők miatt nem a mezőváros pecsétjével, hanem csak a bíróéval látták el (SzHR I. Nr. 64.). Mindezt azért is érdemes hangsúlyozni, mert Werbőczy a III. rész 8. címének 2. §-ában meghatározta, és nevükön nevezte az ún. „szabad városokat", azaz a személynöki és a tárnoki városok csoportjait. Bár Werbőczy fenti meghatározásában nem túl sok figyelmet szentelt az egykori magyar városstruktúra jogi differenciáltságának, az azért tanulságos, hogy mindkét privilegizált mezőváros a maga gyakorlatában alkalmazott sok, a Hármaskönyvben rögzített jogelvet. Ez a kis momentum ismételten rámutat a máig is sok kérdést felvető Werbőczy filológia és recepció további kutatásainak szükségességére. A fentiekkel összefüggésben a Tripartitum II. rész 13. címe - immáron a mi várostípusunkat is tekintve - a communitas pecsétjéről, annak hatályáról szól: „...a városoknak és mezővárosoknak is van a királyoktól és fejedelmektől nyert hiteles pecsétük, a melyeknek az előttük fennforgó 29 Dominkovits Péter: Az írásbeliség szerepe egy XVII. század eleji mezőváros (Szombathely) jogéletében, In: Acta Papensia, 2. 2002. 1-2. 39-59. (továbbiakban: Dominkovits 2001.)
