A Magyar Levéltárosok Egyesülete két konferenciája: Kaposvár-Budapest (Budapest, 2003)

I. rész: KAPOSVÁRI VÁNDORGYŰLÉS - V. FORRÁSKÖZLÉS

és közöttük felmerülő tényekre és dolgokra nézve teljes ereje van."

30 Vitathatatlan, hogy a 16-17. századi mezővárosi bíráskodásról, a magisztrátus funkcióiról jelenleg kevés ismerettel rendelkezünk. Az eddig feldolgozott szombathelyi és győri protokollumok a városok esetében is rámutatnak - a szokásjogot rögzítő Hármaskönyv citátumaival jogilag megalapozható - gyakorlatra: a jogbiztosítás, és a konkrét helyi érdek és jogérvényesítés miatt (pl. tiltakozás, tiltás esetleges azonnali alkalmazásával) a városi magisztrátusok hiteleshelyi szerepe a városon belüli ügyekben megnőtt a hiteleshelyekkel szemben. Hasonlót állapított meg a Batthyány levéltár tudós rendezője Körmend vizsgálata esetében; a praesidiummá válás előtt a városi magisztrátus elsőfokú törvényszéki és hiteleshelyi funkciót látott el a városi ügyekben.

31 Más kiindulópontból, de ugyanezt a tendenciát hangsúlyozza az egykorú vármegye működését bemutató alapvetés; a közgyűlések, törvényszékek működésében a közvetlen jogérvényesítés miatt megnőtt az ún. hiteleshelyi funkciók jelentősége.

32 Győr és Szombathely mezővárosok jegyzőkönyveinek nyelve döntően magyar. A szombathelyi esetében több replikában találhatók latin nyelvű jogi érvelések, miképpen egyes fellebbezett perekről szóló, csekély számban jegyzőkönyvezett, tömör feljegyzés is latinul készült. A győri jegyzőkönyvben egyes, a győri székeskáptalannál készült latin nyelvű felvallásokat is bemásoltak, miképpen kivételes esetben forrásainkban latin nyelven jegyzőkönyvbe írt per is található. Ugyanakkor - a szombathelyivel szemben - csekély számú német nyelvű bejegyzés is fellelhető. Ezek döntően német nyelvű iratok (parancslevél stb.) másolatai. A jog- és közigazgatástörténeti kutatások klasszikus munkája, a Corpus statutorum dunántúli városok anyagát hozó V/l-es kötete mindkét mezőváros protokollumsorát felhasználta. Szombathely esetében az 1608. évtől ha nem is a teljesség igényével, de folyamatosan, nagy számban találkozhatunk itt közzé adott statútumokkal, míg Győrnél az 1602-es évtől, az előzőnél jóval kisebb mértékben kerültek publikálásra 30 Werbőczy István Hármaskönyve, Ford., bev.: Kolosvári Sándor-Óvári Kelemen, Szerk.: Márkus Dezső, Bp. 1897. 246-247., 388-395. 31 Iványi Béla: Képek Körmend múltjából, Körmend 1943. 82. (Körmendi Füzetek 4.) Szombathely kapcsán ldm: Dominkovits 2002. 52-55. 32 A vármegyék e téren megnövekedett fontosságára: Szakály Ferenc: Magyar intézmények a török hódoltságban, Bp. 1997. (Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok 21.)