A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - AZ ELSŐ NÉPKÉPVISELETI ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLAZTÁSOK

alatt a kijelelést megteendi ezen kijelelő választmányi Tagok a közgyűlés tagjai által fognak választatni, - ezek szavazataik öszveszedésével Fő és Alkapitány [é]s Ker[ületi] Aljegyző Taczman Károly

1 urak bízatnak meg. 5- ör Minden egyes Kerület részéről 6 tag választatik az egyes Kerület tisztviselőinek kijelelésére s ezek sorábul fog ismét az összes Kerületi Tisztviselőket kijelelő választmány is szavazat szerint alakulni. 6- or Az eddigi Tisztviselők felszólítatnak nyilatkozataik beadására az eránt: akarnak e jövőre hivatalt vál[l]alni. Ennek rendében Kálmán Sándor

2 Alkapitány úr szóval nyilatkozott, hogy tekintve körülményeit ezúttal semmi hivatalt nem fogad el, s kérte magát a kijelelendők sorából kihagyatni, - hasonlóan nyilatkozott jegyző Taczman Károly is. Alkapitány úrnak nyilatkozata váratlanul lepé meg a gyülekezetet az iránta eddig is mindég megnyilvánult közbizodalom hangjai hallattak, [é]s mind elnök fő kapitány Űr által mind az összes többi közönségek részéről a közbizodalom méltánylására [é]s hivatalának további folytatására felszólítatott, - minek is engedvén - szándékáról lemondott. 7- er Tisztújításra határidőül f[olyó] é[v] június 23-a tűzetik ki, amikorra községenként beszedendő szavazatok, a fent érintett törvény értelmében öszveszámítatnak és a kerületi tisztviselők választása bevégeztetik. Egyéb eránt minthogy az új rendszer szelleméhez képest az eskü formák is változást igényelnének, új hitformák készítésével Kálmán Sándor Alkapitány Úr elnöklete alatt Pap Móricz

3 karcagi, Segesvári Ferencz halasi jegyzők és Hegedűs Zsigmond kiséri képviselő bízatnak meg, munkálatuk jövő közgyűlésre beváratván. SZML IV.-l. Jászkun Ker. Közgy. jkv. 1118., 1119/1848. sz. 2 oldalas kézzel írt eredeti jegyzőkönyvi tisztázat. 1 A jászkunok bíráskodás esetén fellebbviteli ügyben a nádori törvényszékhez tartoztak. Ezt az 1848. évi XXVIII. tc. megváltoztatta, lekerültek a hétszemélyes táblához. Itt egy előadót bíztak meg ügyeik intézésével. Erre a helyre először a nádor Taczman Károlyt nevezte ki. 2 Kálmán Sándor (1793. körül -1855. júl. 27.) a korabeli jászkun közélet jelentős, bár kevéssé ismert alakja. Vagyonos karcagi redemptus család sarja, aki több évtizedes hivatali pályafutása alatt többször is képviselte a Kerületeket az országgyűléseken. Ő volt az egyetlen ember, akihez a régi rendszer szereplői közül ragaszkodtak a képviselők, ezért továbbra is vállalta a megbízatást. Közismert volt liberális nézeteiről - 1845 elejétől nádori alkapitány, s a szabadságharc alatt is végig megmaradt hivatalában. (Bagi Gábor 1991. A Jászkun Kerület és a reformországgyűlések. Szolnok, 93., SZML IV-1. Jászkun Ker. Közgyűlési jkv. 1118., 1119/1848. sz.) 3 Pap Móricz (Papp Mór) (1823-1895) Kunszentmiklóson született. A család nemességét 1609-ben Báthory Gábor erdélyi fejedelemtől kapta. A gimnáziumot Karcagon és Pozsonyban végezte. A jogi diplomát Debrecenben szerezte meg. 1847-ben a Jászkun Kerület tiszteletbeli jegyzője. 1848-ban a karcagi választókerület országgyűlési követe lett. A Függetlenségi Nyilatkozat szerkesztésénél jelen volt, ezért a szabadságharc bukása után fogságra ítélték. (Vö.: Papp Izabella 1997. A jászkunok és az 1861. évi országgyűlés. In: Zounuk 12. Szolnok, 214.4) • 130 • A megyei Középponti választmány hatáskörének kiterjesztése Hódmezővásárhelyre Hódmezővásárhely 1848. június 16. 578. Előterjesztetett, miszerint az 1848. évi V tc. H[ód]m[ező]vásárhely városát az országgyűlésre képviselőül egy követküldés jogával ruházta fel, továbbá, hogy midőn Csongrád megyének a f. évi május 2-án tartott közgyűlése alkalmával az említett évi