A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - AZ ELSŐ NÉPKÉPVISELETI ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLAZTÁSOK

t.cikkelyek kihirdettettek, akkorra azon megye a törvénynek ama rendeletéből, miszerint a követválasztási ügy vezetésére ügyelendő Középponti választmányt megyékben s szabad kerületekben a közgyűlés, szabad kir. városokban pedig a bel- és kültanács választhatják meg, indulva ki, elhatározta (de korántsem a nép jogait csorbítani akarásból), hogy miután a követküldési joggal felruházott Vásárhely városában a középponti választmányt megválasztandó rendezett bel- és kültanács úgy sem lenne, a megyei választókerületekre megválasztott középponti választmány Vásárhely városára is terjedjen ki, ennek megtörténte után érkezett ide az itteni népgyűlésben f. hó elsején felolvasott belügyminiszteri azon rendelet, mely Vásárhely városának a jövő július hó 2-án megnyitandó országgyűlésre egy követnek választását és küldését hagyja meg, mely miniszteri rendelet folytán Szentes városa nyíltan kijelentette, miszerint követje választásának minden munkáját önnön maga kívánja és fogja végezni, a dolog ily állásában Csongrád megye felterjesztést tett a belügyminiszter úrhoz bővebbi utasítás végett, e felterjesztésre adatott ki belügyminiszter úrnak a tegnapi napon tartott megyei bizottmányi ülésben felolvasatott azon rendelete, miszerint a követválasztási egész működés Vásárhely, Szentes és Csongrád városokban önnön maguknak adatik és hagyatik meg, ha rendelet folytán a követválasztás eljárást akitől fogva végig maga Vásárhely tenné meg, az idő rövidsége miatt olyankorra követjét meg nem választhatná, hogy az, aki jelölt időre Pesten megjelenhetne, indítványoztatott tehát, hogy miután az említett május 2-i közgyűlésben maga Vásárhely városa is tettleges befolyást gyakorolt, miután továbbá az azon gyűlésből kirendelt középponti választmány s ezáltal az összeírásra kinevezett 3 tagú bizottmány tagjai e népnek bizodalmát teljesen bírják, nem lenne semmi célszerűbb, mintha a megyének középponti választmányának összeíró küldöttségnek eddigi eljárását s működését a város megáénak lefogadván, most e népgyűlésből a középponti választmányt úgy választaná meg, hogy ez a megyének eddig tett működését csak folytassa, s törvény értelmében végezhesse. Mely indítvány közakarattal helyeseltetvén s elfogadtatván, annak értelmében a Középponti választmány következőképp választatott meg: elnökül Kaszap Mihály, többi tagokul Szomor József, Szenti János, Fekete Mihály, Gaál Dániel, Medveczki Antal, Schmidt János, idősb Kamotsai Ferenc, Nagy A. János, Varga István, Fekete István, kik is a jelen nem volt Kaszap Mihályon és Gaál Dánielen kívül a törvényben kiírt esküt a népgyűlés színe előtt azonnal letették. Dancs István s. k. jegyző által CSML HL. IV. A. 1001./a Hódmezővásárhely város Tanács Végzéseinek jegyzőkönyve 12. k. 1845-1849. 578. sz. 1848. június 16. 262-263. Eredeti jegyzőkönyi tisztázat. Az 1848. V tc. értelmében Szentes, Csongrád és Hódmezővársárhely az országgyűlési követválasztáshoz saját központi választmányt alakíthatott. Hódmezővásárhelyen siettek kimondani, hogy a város a „megyei egyetem" befolyása nélkül maga intézkedik. Ugyanakkor felkérték a megyét, hogy a megye három városán kívüh településeket egybefogó választókerületbe megválasztott Középponti Választmány hatáskörét terjesszék ki Vásárhelyre is. A követválasztás lebonyolítására már olyan kevés idő állt rendelkezésükre, hogy nem látták célszerűnek az összeírást elölről elkezdeni. így elfogadták a megye által készített választási összeírásokat, és ezután került sor a város saját központi választmányának megválasztására. Elnöke Kaszap Mihály lett, és vele együtt a választmány 10 tagja is letette az esküt a népgyűlés előtt. Az 1848. jún. 14-én lezárt névjegyzékben 1227 választót írtak össze.