A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)
DOKUMENTUMOK - A PESTI FORRADALOM ELŐZMÉNYEI
hez felírást intézett, melynek mind vezér eszméjét, mind célzatát e város egész kiterjedésében magáévá teszi. 17. Továbbá, miután a felelős minis(z)térium a békés útoni átalakulásnak csak egyik biztosítéka, és ily elszigetelt helyzetben ezen egyes biztosíték nem nyújt tökéletes reményt, hogy az alkotmányos eszmék azon felső fokra a kívánatos üdőben emelkedhessenek, mellyet, hogy mielőbb elfoglaljanak, az Európa szerte mutatkozó s végeredményeiben bizonytalan és így méltán aggasztó események igényelnek, s ugyanazért a követ urak részint azért, hogy a felelős minis(z)térium valósággá váljon, és valóság maradjon, részint, hogy hazánk a többi alkotmányos országok által élvezte biztos kifejlődési állapotban juthasson, a többi alkotmányos garantiáknak 7 , név szerint: sajtó szabadság, nemzeti őrsereg, népképviselet, esküttszékek még ez országgyűlésem életbe léptetését sürgessék, nem csak így reményli e város, hogy e hazában a békés átalakulási feladás 8 még üdéjében, kielégítőleg megfejtethetik. 18. Követ urak a Pest-fiumei vasútot e városon keresztül vezetendőt, pártolják, mert ez országnak kereskedése tagadhatatlanul a központi fővárosban, Buda-Pesten központosuljon, és így a magyar tengerparttal, következőleg a világ kereskedéssel való egyenes és semmi üdőszak által sem gátolt egybeköttetése az egész ország érdekében ál(l), és ezen minden üdőszakban akadálytalan egybeköttetés csak a fővárosból egyenesen a tengerpartra vezető vasút által eszközölhető; eh(h)ez pedig a természeti fekvésnél fogva legegyszerűbb vonal a Pest-fiumei vasút e városon keresztül. Mely pontok alatti utasítások, valamint az, hogy a közgyűlés a követ uraknak azon eljárását, miszerint a hongyűlésen eddig történtek legfontosabb eseményéről, (az) alkotmány biztos szilárdítására határozati felírási javaslatról e várost sebes postával értesítették, szívesen vette, és tökéletes megelégedéssel méltányolja, (ami) a követ uraknak azonnal írattassék meg. 824. Előre láthatólag az országgyűlésen a külföldi események miatt e hont érdeklő legfontosabb tárgyak rögtönözve is tárgyalás alá jővén. (Határozat:) A közgyűlés az eddigi végzések, és gyakorlat nyomán újabban meg állapodott, hogy a városi elnök úr a tárgyak minőségéhez képest a követi tudósítások iránt, ha szükséges, tüstént küldöttségi ülést, vagy közülést 9 tarcson. 10 Boros Imre s. k, Baur György s. k. Ferenczy fános s. k. Kapi fósef s. k. Fűster fános s. k. Fanta Károly s. k. SZVL F. IV B. 1102. Székesfehérvár szabad királyi város közgyűlési iratai. Jegyzőkönyvek 1848. No. 823824. Fogalmazvány. A magyar történeti köztudatban élő kép szerint a magyar városok vezető rétege általában a konzervatív politikai tábort erősítette, s elzárkózott a reformok elől. Árnyaltabb megközelítéssel, s elmélyültebb vizsgálattal kimutatható, hogy a városok liberális értelmisége támogatta a reformokat. Székesfehérvár az 1840es években haladó szellemű követutasításokkal küldte két követét a pozsonyi országgyűlésre, s olyan igazgatási reformot hajtott végre, melynek következtében a követek választásába a polgárság szélesebb körének képviselőit is bevonta. Fontosabb ügyekben a városi tisztviselőkből, a választópolgárság testületének és a polgárság képviselőiből álló népes közgyűlést hívtak össze. Ez történt 1848 márciusában is, amikor a városi követutasítást készítő bizottság javaslatait több alkalommal megvitatták. A város követei (Haáder Pál és König József) az utasításnak megfelelően szavaztak az országgyűlésen. ' Eredetileg csak „a körül", melyet áthúztak, s helyére „a következő indítvány körül" szavakat toldották be. 2 A minisztérium szót a jegyzőkönyvben mindvégig a latinos ministerium alakban írták.
