A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - A PESTI FORRADALOM ELŐZMÉNYEI

• 6 • Az országos ellenzék központi bizottmányának körlevele a megyei ellenzékiekhez Pozsony 1848. február 20. Tisztelt Honfitársam! Az országos ellenzéknek az adminisztrátori sérelem tárgyában költ királyi leirat iránt./. alatt ide mellékelt

1 nézeteiből, noha azok a visszaélések, s azokból eredő több oldalú veszély részletes fejtegetése nélkül, pusztán jogi és alkotmányos elvek tárgyalásával szerkezvék, - bőven meggyőződhetnek tisztelt elvtársaink, miszerint azon indokokban meddő, törvényhozási igényeinket kompromittáló, s az országot vigasz nélkül hagyó leirat a nemzet érzékeny aggodalmát és sérelmét nem csak nem orvoslá, de könnyebbülő változásba sem helyezé. Meggyőződhetnek továbbá még arról is, miként az emésztő és terjeszkedő seb az alkotmány testéről csak úgy és azon esetben leend elirtva, ha a törvénytelen adminisztrátorok állomásaikról elhelyeztetnek, a számokra tervezett díj eltörültetik, s az összes jelen Európa szellemével, főleg, és közelebbről pedig saját álladalmunk szerkezetével ellentétben álló, ezen abszolutisztikus irány, merőben megszüntetik. Minek következtében azon polgári kapocs és rokonszenv erejénél fogva, mely a tiszta és önzéstelen hazaszeretetben minket válhatlanul egyesit, hazafiúi bizodalommal kéri és szorgalmazza az országos választmány önt, és általa fellelkesítendő helyköri elvbarátainkat, hogy a készség és áldozat teljes buzgalmával és eszközeivel fellépvén, követeiknek erős és határozott utasításul adni törekedjenek, ezen aggasztó sérelem merő és tettleges megszüntetését, oly formán, hogy a katona ajánlat csak azon megszüntetés „sine qua non"-ja

2 legyen, s míg az utasításokban szó szerint kifejezendő ezen igazságos követelése a nemzetnek ki nem elégíttetik, jelesen; míg a kinevezett adminisztrátorok el nem mozdíttatnak, a számokra gyakorlatba tett díj meg nem szüntetik, az ezen intézmény behozatalára költ praesidialisok

3 vissza nem vétetnek, s azon hivatal eredeti kötelességére: ti. a törvények megtartása feletti őrködésre tettleg nem redukáltatik, katonát semmi esetre ne szavazzon

4

. Másik fontos és mellőzhetlen tárgya és cikke a határozott utasításnak, a középponti választmány meggyőződése szerint az évenkénti országgyűlés, azon jus publikumból folyó

5 általános indokok mellett, melyek Európa miveltebb nemzeteit már régtől ezen gyakorlatra bírták; reánk nézve kikerülhetetlenné teszi azt egyfelől az eszméknek és törvényhozási szükségeknek, viszonyaink és átalakulásunkból eredő gyors változatossága, másfelől azon negatív előny, miszerint a tévelygő, vagy az abszolutisztikus akaratú kormány intézkedéseit, mi előtt azok három évi vissza élő gyakorlat által erőt, megvesztegetett közvéleményt, vagy éppen sikert szerezhetnének, ellenőrzeni, megakadályozni, s egybetartó erély és összehatás által elirtani időt és alkalmat nyerend a magáról gondoskodó nemzet.

6 Ugyan azért az évenkénti országgyűlésről alkotandó törvényt, mint szintén a saját alkotmányunkra oly félelmesen vonatkozó horvát sérelem orvoslatát is, szoros és változhatlan utasítás útján sürgetni, szorgalmazni s a követek legelőkelőbb, és szigorúbb törvényhozási kötelességéül írni: és meghagyni, a nemzet legközelebbi, és életbevágó érdekei közé tartozik. E három nagy fontosságú pont az, melyeknek kedvező, és ingatlan kivitelére az országos ellenzéket figyelmeztetni, fellelkesíteni fő és kiváló kötelességéül látja a választmány; s örömest öleli azon meggyőződést, miként az egyetemes párt összeforradása óta kifejtett nemzeti erő, ezen utasítási pontok életbe léptetése által, újabb támaszt nyújtand a törvényhozásnak, újabb reményt biztosit a közös hazának. Minek folytában legkedvesb kötelességemül teljesítem a választmány azon haza-