A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - A PESTI FORRADALOM ELŐZMÉNYEI

fias bizodalmát ezennel kifejezni és átadni, melyet a közjónak önre számított szerepében helyeztet, melynek kívánt és kellő befejezése a férfias önérzet koszorúját vonja maga után. Tisztelettel és hazafiúi nagyrabecsüléssel maradván Tisztelt honfitársamnak Pozsony, Febr[uár] 20-án 1848. rokonszenvű elvbarátja. (aláírás nélkül)

7 MOL R 123 - Vörös Antal gyűjtemény - II.V.l.b.-196., r. j.:781. sz. Egykorú másolat

8 (Kiemelések az eredetiben) A körlevél a megyei ellenzékiekhez az országgyűlés legfontosabb kérdéseiben követendő magatartást, a királyi leiratra elkészült felirattervezet alapelveit ismerteti. A vármegyei ellenzék szerepének megtörésére az uralkodó egyes megyékbe (ahol a főispán más funkció vagy hivatal miatt folyamatosan másutt tartózkodott) 1844-45-ben főispáni helyetteseket, azaz adminisztrátorokat nevezett ki azzal, hogy fizetésük egy részét a kincstártól kapták, méghozzá a szokásos főispáni fizetésnél jóval magasabb összegben megállapítva: ezzel kormányhűségüket biztosította. Ezt az intézkedést élesen bírálta Kossuth többek között a kerületi ülésen elhangzott beszédében (vö.: 7. sz. dokumentum), ahol a fedezetül szolgáló pénzösszegek más irányú felhasználási lehetőségét tárgyalta. A reformellenzék azt tartotta jogszerűnek, ha a főispán távollétében a nemesi közgyűlés által választott alispán vezette a megyét. A horvát sérelem kérdése sokáig húzódott, heves viták után Deák Ferenc tervezete került az országgyűlés elé (vö.: 147. sz.dokumentum). 1 A melléklet nincs a körlevél mellett - az országgyűlésen a jelzett tárgyban megfogalmazott felirat tervezetet mellékelték a körlevélhez. A felirati javaslatot közli: KLÖM XI. 536. 2 Elengedhetetlen feltétele. 3 Elnöki leiratok. 4 Az uralkodók az országgyűlést főként az újoncmegajánlás és az adó megszavazása céljából hívták össze, annak megtörténte után az országgyűlést berekesztették, éppen ezért a rendek sérelmeik orvoslását és a nekik fontos ügyek eldöntését az újoncok és az adó megszavazása előtt igyekeztek kieszközölni. 5 A nyilvánosságból folyó jog. 6 Az országgyűlés 3 évre szavazta meg az adót, így az uralkodó csak 3 évente hívta össze, így az országgyűlés ellenőrzési joga a minimumra korlátozódott. 7 E másolati példányon nincs aláírás - a körleveleket általában Kossuth írta, és Batthyány mint elnök írta alá. 8 Közli: KLÖM XI. 137. sz. 563-564. • 7 • A felirati javaslat Pozsony, 1848. március 3. 117-ik szám 3. március [ 1 J848

1 Felírási javaslat. A békés útoni átalakulás biztosítása tárgyában. [e helyett: „Országgyűlési teendőink iránt"]

2 Felséges sat.

3 A legújabb időkben kifejlett események mulaszthatlan kötelességül teszik; figyelmünket azokra fordítani, miket Felséged uralkodóháza iránti hűségünk, az összes birodalom iránti törvényes viszonyaink, és hazánk iránti kötelességünk megkíván. Históriánkra visszatekintve, előttünk áll annak emlékezete, hogy három század