A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)
DOKUMENTUMOK - A PESTI FORRADALOM ELŐZMÉNYEI
gabona törvények megdöntését 5 , s más hasonlókat, mindenütt azt látjuk, hogy 25-30 év kellett egy-egy nagy kérdés keresztül vitelére, pedig ott e kérdések eldöntésében szavuk volt azoknak is, kiknek érdekei a rabszolgatartó gyarmatbirtokosokéval, a korhadt városok befolyásával s a gabona törvények védelmezőével ellentétben állottak, O'Connel 6 szavába pedig a népgyűlések millióinak mennydörgése vegyült. Nálunk az adómentesség megbuktatásában csak az adómentes nemesség volt az egyedüli tényező, s mégis egy pár évek alatt annyira jutánk, hogy a legközelebbi időkben a kérdés már nem ez volt a pártok között, fizessünk-e vagy nem? hanem csak az, miképp és mire fizessünk. Az úgynevezett Konzervatív párt azt monda: ne osztozzunk a nép terheiben, hanem teremtsünk Országos pénztárt, miszerint a közvagyonosság előmozdítatván a nép könnyebben bírja közterheit. Az ellenzék pedig, melyhez tartozni dicsőségemnek vallom, azt monda: három nagy akadálya van hazánk jövendő biztonságának, nyugalmának, s boldogságának: 1. hogy a közterhekben a nemesség a néppel nem osztozik, 2. hogy a népnek legnagyobb része a nemesség robotozó jobbágya, 3. hogy a nép semmi politikai jogokkal nem bír. Még ez így marad, addig Magyarország] békés átalakulása, nem mondjam veszélyeztetve van, de legalább veszélyeztetve lehet, s minden esetre bizonytalan ingatag állapotban van. A kérdés sarka tehát nem csak akörül forog, hogy fizessünk, hanem akörül, hogy közös teher viselés alapján fizessünk, s országos finánciánknak állandó szilárd talapot rakjunk. Meg kell tehát osztoznunk a nép fennlévő terheiben, mert ha ezt nem tesszük, az országos investicionális pénztárt 7 sem alkothatjuk a közös teherviselés bázisán, miután azt csakugyan senki sem tagadhatja, hogy új terhet a népre nem róhatunk, ha csak fennlévő terheiből nem veszünk. Ez volt a pártok állása. És már most tájékozhatjuk magunkat a 43 és 29 voksnak valódi értéke iránt. Miért volt a házi adóra csak 29 megyei szavazat? Azért mert a konzervatív párt, kevés dicső kivétellel, hová például Baranya megye s követje tartozik, az Országos pénztár eszméjét a házi adó eszméjével ellentétben helyezé, s ennek megbuktatásával gondola az Országos pénztár keresztül vitelét biztosítani. Ellenben miért van az Országos pénztárra 43 szavazat? Azért, mert azon ellenzéki megyék közül, melyek az adó eszméjét általában el nem vetették, az Országos pénztár eszméjét a házi adóval ellentétbe sokan nem helyezek. Mi akarunk Országos pénztárat, de közös teherviselés alapján, ez pedig lehetetlen, ha a nép fennlévő terheiben vagy egészben - amint megyém óhajtja - vagy legalább a házi adóban, mint a többség akará, nem osztozunk. Azon többséget tehát a mi szavazataink teszik oly naggyá, nélkülünk nem csak oly nagy nem volna, de sőt alkalmasint kevesebbségbe volna. Igen, de közöttünk sokaknak feltétele a közös teherviselés, ennek pedig múlhatlan 8 alapja legalább is a házi adókbani részvét, különben a közös teherviselés lehetetlen. Nekünk pedig más alapon Országos pénztár nem kell, mert mi nem akarjuk, hogy az Országos pénztár terhét egyedül a nemesség viselje, mi az Istentől megátkozott subsidium 9 rendszerére nem szavazunk 10 . Vigyázzanak hát, kik a 43 voksba vetik számvetésöket, meg nem támadják a mi hozzájárulásunk alapját, mely a közös teherviselésben, s ez viszont a házi adóbani részvétben áll, mert ha alulunk ezen alapot kirántják az Országos pénztár eszméje is összerogyik. Olyan dolog ez t[ekintetes] RR, hogy itt coadunált 11 erőkre van szükség, itt minden párt elég erős buktatni, de egyik sem elég erős valamit keresztül vinni. Vigyázzanak hát, el ne dobják segéd erőnket, alapunk megtámadásával, mert alkalmasint magokat buktatnák meg, szegény hazánknak végetlen kárt okoznának. De meg kell mondanom, miért nem vagyunk mi az Istentől megátkozott subsidialis rendszer 12 barátai. Nem csak azért, mivel ez a nemesség s nép érdekeit ki nem egyenlíti,
