A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)
DOKUMENTUMOK - A PESTI FORRADALOM ELŐZMÉNYEI
s a nemzeti közerő gyarapítására, és ezáltal önállásunk biztosítására fontosnak, sőt szükségesnek tartjuk, hogy Erdély és Magyarország teljesen és jogszerűen egyesíttessenek, s ekképp a két nemzet egymásnak visszaadatván, mind a vérségi kapcsolatnak, mind az ország oly régi közóhajtásának elég tétessék. Szükségesnek látjuk, hogy a honpolgárok minden osztályainak érdekei - a másnyelvű népiségek óvatos kíméletével - nemzetiség és alkotmányosság alapján egyesíttessenek. Szükségesnek látjuk, hogy a vallási szabadság kérdései a múlt országgyűlési alapon bevégeztessenek. De nem tekinthetjük feladatunkat még az által bevégezve, ha fönnemlített ellen őrködési tisztünket teljesítjük, s alkotmányos állásunk biztosítékait a mondottak szerint növelni és erősíteni törekszünk, hanem hivatásunknak ismerjük: minden célszerű reformok létrehozásán is folyvást iparkodni. Mihez képest határozottan kinyilatkoztatjuk, hogy azon téren továbbra is állhatatosan megmaradunk, melyen hazánkban a közelebb lefolyt évek története az „ellenzék" nevét a reformpárt nevével ugyanazonosította. Nem igényeljük mi az indítványozási jogot kizárólag az ellenzéknek, de azt sem tartjuk, hogy a haladás kérdéseit csak a kormány, vagy annak pártja indítványozhatja célszerűen, hanem ezen irányban a kezdeményezést minden honpolgár közös hivatásának ismerjük. Sőt, miután minden hatalomnak természetében fekszik, hogy inkább saját körének tágítására, mint az őt korlátozó alkotmányosság terjesztésére törekedjék, legyen bár azon tiszta szándokból, hogy a nagyobb hatalommal több jót eszközölhessen, s a nemzet boldogítására irányzott terveit könnyebben keresztül vihesse, mi oly indítványokat, melyek az alkotmányos biztosítékok kifejtésére és a nemzet ellenőrködése öregbítésére céloznának, a kormánytól annál kevésbé várhatunk, mivel hazánkban, mint említők, a kormány tényleg nem parlamentáris, annak tagjait nem a nemzet többségének akarata, vagy óhajtata jelöli ki, nem a nemzet bizodalmától függ fennállhatása, nem ment az idegen s éppen nem nemzeti és nem is alkotmányos elemek befolyásától. Mindezeknél fogva föladatunknak ismerve indítványozási jogunkkal élni, kötelességünknek tartjuk: nyilván, és világosan kijelölni azon tárgyak főbbjeit, miknek minél előbbi létrehozását, az idő és helyzetünk körülményei szerint, a hon javára múlhatatlanul szükségesnek hisszük. Ezek a következők: a) A közterhekbeni osztakozás. Mire nézve az eddig egyedül adózott nép terheinek megkönnyítését főbb kötelességünknek ismerjük; az alkotmányos biztosítékokat ezekre is, mindnyájunk számára gyarapítani törekedendünk; de az ország közszükségeinek eddig el nem látott fedezésénél a célok országgyűlési meghatározását, számadást és felelőséget föltételül kötjük. b) A honpolgárok nem nemes osztályainak, mindenekelőtt pedig a királyi városoknak és szabad kerületeknek képviselet alapján, úgy törvényhozási, mint helyhatósági jogokban valóságos részesítése. c) A törvény előtti egyenlőség. d) Az úrbéri viszonyoknak kármentesítés mellett, kötelező törvényáltali megszüntetése; mire nézve legkívánatosbnak véljük, hogy előlépések történjenek, miszerint az örökváltság a status 6 közbejöttével országos eszközlésbe vétethessék. e) Az ősiség eltörlésével a hitel és birtokszerzés biztosítása. Minden előlépést, mely e célokhoz közelebb vezet, a nélkül, hogy a jövendő kifej lődést megkötné, elfogadunk. Ez irányban fogunk hatni a jövő országgyűlésre, s minden egyebet is, mi az ország szellemi és anyagi kifejlődésére vezet, létesíteni törekedendünk, nemzetünk kifejlődésének egyik leghatályosb emeltyűjét, a köznevelést igyekezendvén oly irányba vezettetni, hogy hazánkfiai munkás polgárokká képeztessenek, s ezáltal személyes függetlenségökre is támaszt nyerjenek. Nem fogunk mi ezen működésünkben soha megfeledkezni azon viszonyokról, melyek közöttünk s az ausztriai örökös tartományok között a pragmatica sanctio 7 értelmében fennállanak; de szorosan ragaszkodunk az 1790:10. t. cikkelyhez is, melynek