A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

A feudális Magyarországból – polgári Magyarország (Jároli József)

polgárok elöljáróságának, hanem külön közösséget alkotott saját vezetőkkel, gazdálkodással, levéltárral. A szabad királyi városokról szóló törvény ezt nem tette lehetővé, ezért kellett a két hatóságot egyesíteni. (304. sz. dokumentum.) A városok mellett az ún. kiváltságolt kerületek, a Jász-Kun kerület és a Hajdú kerület helyzetét, tisztújítását is külön törvény szabályozta. (XXV és XXVI. tc.) A JászKun kerület közgyűlése április elején Szluha Imre főkapitány hivatalától és követi állásától való megfosztását kezdeményezte a nádornál, a másik követet visszahívni rendelte, mivel egyik férfiú sem képviselte a nép érdekeit. (271. sz. dokumentum.) A kerületi közgyűlés Jászberényben június 23-án választotta meg az új tisztikart. E fórumon a korábbi tagok mellett immár részt vehettek a kerület helységeiből választás útján beküldött képviselők is. (302. sz. dokumentum.) A Jász-Kun Kerület egyik sajátos gondját mutatja a kiskunfélegyházi tanács április 29-i lemondása. A jobbágyrendszer megszűnése a kerületben nem hozott változást, merta jászok és a kunok 1745-től, a redemptiotól megszabadultak jobbágyi kötelezettségüktől. A megváltás terhét viselő redemptus gazdák utódai ezért látták jónak, ha nem változik semmi. A redemptio nyújtotta előnyökben nem részesült irredemptusok viszont az új törvények alapján akarták elérni, hogy redemptus lakostársaikkal azonos helyzetbe kerüljenek. Ezért indítottak népmozgalmat, aminek oka lett a tanács lemondása. (279/a-b. sz. dokumentum.) A Hajdúkerület városaiban folyó tisztújítás jó példája Hajdúböszörmény május 22-26 között lezajlott választása. A tisztségekre kandidáltakat számos esetben a választók nem fogadták el, már-már veszélybe is került időnként a tisztújítás, míg végül kompromisszum útján sikerült megoldást találni. A tisztségviselők mellett megválasztották az 50 tagból álló képviselő-testületet is. (293. sz. dokumentum.) A vármegyei hatóság „ideiglenes gyakorlatáról" az áprilisi XVI. tc. intézkedett. Eszerint a megyék népképviseleti alapon választott testületére vonatkozó szabályozást csak a későbbi országgyűlés határozza meg. A megszűnő nemesi vármegye hatalmának gyakorlására a közgyűlés jogosult, amelynek eddigi tagjai (elvileg a megyebeli összes nemes férfiak) mellé a községek képviselőket küldenek. A megyegyűlés hatáskörében a törvény alapján szervezett állandó bizottmány jár el, amelynek elnöke a főispán vagy távollétében az alispán. A törvények kihirdetése után került sor az új főispánok kinevezésére. Fejér és Csongrád megye újonnan kinevezett főispánjainak beiktatását és székfoglaló beszédeit tartalmazó dokumentumainkból jól látható, hogy a mindenkori kormányt képviselő első tisztviselők milyen feladatokat tűztek maguk elé. Gr. Dégenfeld Imre Szabolcs megyei főispán pedig már a veszélyben levő haza védelme megszervezésében való részvételt, és a belső rend fenntartására vonatkozó utasítást kap a belügyminisztertől május 20-án. (291. a-c) sz. dokumentumok) A törvények kihirdetése előtt a megyék már gondoskodtak arról, hogy a nép képviselői is helyet kapjanak a megyegyűlés tanácskozásain. A Békés megyei népközgyűlés - amely a megyegyűlés jogkörében járt el - március 27-én létrehozta a megye új vezető testületét, amelyben helyet kaptak a községekben alakított bizottmányok elnökei is. Az így összeállt Ideiglenes Bizottmány Békés megyében a törvények kihirdetéséig működött. A testületek létrehozását kimondó határozat döntött mindazokról a feladatokról, amelyeket az új körülmények között el kell látniuk. így a közigazgatás tekintetében a korábbi nemesi közgyűlés hatáskörében kellett eljárnia, az igazságszolgáltatás terén pedig a megyei törvényszék mind elsőfokú, mind fellebbviteli funkciója megmaradt, e mellett minden község a határozat szerint - rendezett tanácsúnak nyilvánítva, saját választott bírái által szolgáltathatott (meghatározott körben) igazságot. (270. sz. dokumentum.) Csanád megye közgyűlése április 5-én döntött arról, hogy a középponti bizottmány tegyen javaslatot a népképviselet megvalósítására a megyegyűlésen. (Az a döntés született április 12-én, hogy 200 lakosonként egy képviselőt küldjön minden település. 273. sz. dokumentum.) Május első hónapjaiban történt meg az új törvénykönyv kihirdetése, és került sor