A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

A feudális Magyarországból – polgári Magyarország (Jároli József)

a megyék vezetésére hivatott állandó bizottmány megalakítására. Kötetünkben a somo­gyi megyebizottmány megalakulásának jegyzőkönyvét közöljük. A nagy esemény a má­jus 1-én tartott utolsó nemesi közgyűlés az ún. ősgyűlés keretében zajlott le, és ezzel a nemesi vármegye régi testületi szerve végképp megszűnt működni. (282. sz. dokumen­tum.) A Tolna megyei Bonyhád képviselői május l-jén beadvánnyal fordultak a megyei választmányhoz, mert küldötteik közül egyetlen „földész" sem került be a megyei vá­lasztmányba. A szűkebb pátriájukban elégedetlenséget kiváltható döntés megváltozta­tását kérték, felsorolva a választmányba javasolt „földész" polgártársaikat. (281. sz. do­kumentum.) Az igazságszolgáltatás terén lényegi változás nem történt az új törvények alapján. Az 1848. X. tc. eltörölte az úriszéket; a szolgabírói szék és a megyei törvényszék vette át a hatáskörét. Ezért a helyi hatóságoknak dönteniük kellett a szükséges átszervezés rész­leteiről, az uradalmi börtönökben fogva tartottak elhelyezéséről, a folyamatban levő úriszéki perekről. (L. Veszprém és Baranya megye, 285., 286. sz. dokumentum.) A meg­szaporodott ügyek miatt Szabolcs vármegye az állandóan cserélődő megyei törvényszéki ülnökök helyett 5 állandó ülnökből álló megyei törvényszék alakítására kért engedélyt. (292. sz. dokumentum.) Somogy vármegye közigazgatási bizottsága támogatta Sziget­vár, Kaposvár és Csurgó első bírósági jogkörének elnyerését, hiszen ezzel a már meglevő bírósági rendszer is tehermentesíthető lett. A szabad királyi városok közül Debrecen példáját közöljük, ahol április 26-án döntés született arról, hogy az igazságszolgáltatást és a közigazgatást szétválasztják. Erre tekintettel kívánták majd a tisztújítást is elvé­gezni. (277. sz. dokumentum.) A közigazgatás és a bíráskodás végleges szétválasztása csak a kiegyezés után való­sult meg Magyarországon. A céhek Az iparosok elavult érdekképviseleti szervei, a céhek helyzete június 9-ig, a Klau­zál Gábor földművelési, ipar és kereskedelmi miniszter által kiadott rendeletig semmit sem változott. A pesti céhlegények sztrájkja váltotta ki a fenti intézkedést. A miniszter Buda városának irt rendelete a panaszok kivizsgálását ígéri, a hatóságot felszólítja: mű­ködjön közre, hogy a céhlegények visszatérjenek a műhelyekbe. (305. sz. dokumen­tum.) A csornai csizmadiák panasza a céhrendelet egyik pontjának értelmezését sérel­mezi, miszerint a legények szabadon választhattak munkahelyet. Ok attól féltek, hogy a legények ennek hatására elhagyják a már leszerződött helyüket, nem töltve ki az évre megállapodott időt, holott sokan fizetésüket is felvették. Ennek megakadályozására nem kaptak segítséget a bepanaszolt szolgabírótól. (306. sz. dokumentum.) A városi céhes polgárság nem volt érdekelt a céhrendszer nyújtotta kiváltságos helyzet megszüntetésében, amint azt a zsidókérdés kapcsán is láthattunk. A kormány óvatos politikája számolt ezzel, ezért nem történt nagyobb léptékű változás. Felhasznált irodalom - 1848. Az 1847/48-ik évi országgyűlési törvénycikkek. Pest Hermann Egyed 1973. A katolikus egyház története Magyarországon 1914-ig. München. Hermann Róbert szerk. 1996. 1848-1849. A forradalom és szabadságharc törté­nete. Bp. Katus László szerk. 1979. Magyarország története 6/1. 1848-1890. Bp. Vörös Károly szerk. 1980. Magyarország története 5/2. 1790-1848. Bp. Az egyes dokumentumok feldolgozásánál használt irodalmat a dokumentum­közlésnél adjuk meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom