A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

A feudális Magyarországból – polgári Magyarország (Jároli József)

Adony mezővárosban (Fejér megye) az úrbéresek által használt rétföldet az uradalmi birtoktesthez csatolták (187. sz. dokumentum), a dömösiek pedig irtásföldjük elvétele miatt fordultak Deák Ferenc igazságügy-miniszterhez. (195. sz. dokumentum) A Szabolcs megyei Bércei község lakói 1849. februárjában kénytelenek Kossuth OHB elnökhöz fordulni, mert a földesúr majorsági földjeihez csatolta a panaszosok által úrbéresnek minősített földeket. (204. sz. dokumentum) A kérelmek, követségjárások „elintézése" hamarosan megértette az igazukat kereső volt jobbágyokkal, hogy az áprilisi törvényeken túlmenő követeléseik terén békés megoldás nem lehetséges. Békés megye alispánja már április 7-én jelenti a MIOIB-nak, hogy a majorsági földek visszafoglalásától alig lehet a megye népét visszatartani; a foglalás később valóságosan meg is történt. (168. sz. dokumentum.) Gyöngyös tar jánban ezzel egy időben meg is történt a rendezés során elvesztett területek visszafoglalása, ügyükben statáriális törvényszék járt el. (170. sz. dokumentum.) Áprilisban az osli (Sopron megye), a petanci (Vas megye) jobbágyok foglaltak el legelőket. (178. sz. 183. sz. dokumentum.) Számos településen az uradalom jószágainak erőszakos elhajtásával vették birtokba a volt jobbágyok a legelőket. (Bellatinc, Zala megye) Tiszadobon a volt jobbágyok az uraság által az úrbéri perben megszerzett majorsági földről hajtották ki a birtokos gulyáját és az ökörjáróra - amely szintén majorsági föld volt - a jobbágyok sertéseiket hajtották rá. Az uraság és a jobbágyok legelőit elválasztó határjeleket átrakták az uraság földjére, megnövelve ezzel a saját területüket. (184. sz. dokumentum.) Batthyány miniszterelnök Vas megyei uradalmaiban a jobbágyok kiszorították a földesúr juhait az erdőből és a határban levő parlagföldekről. (190. sz. dokumentum.) A divényi (Nógrád megye) Zichy uradalom juhait Terényben kitiltják a községi legelőről. (203. sz. dokumentum.) A szegvári (Csongrád megye) lakosok is a közös legelőről akarták kizárni az uradalom juhait. (176. sz. dokumentum.) A jobbágyfelszabadítás a telekkel rendelkező úrbéreseknek a kötöttségek jó részének megszűnését, az úrbéres földjeik tulajdonjogát, az úrbéres zselléreknek is némi legelőhöz - ebből szántóföldhöz - jutását hozta, addig a földesurakkal nem úrbéres viszonyban levő bérlők, szerződéses dohánykertészek helyzete semmit sem változott. Ókét magánjogi szerződés kötötte a birtokoshoz, s így minden szerződéses szolgáltatással tartoztak továbbra is. Az ányási, sövényházi, dóci, hantházi (Csongrád megye) kertészközségek lakói április első napjaiban megtagadták a robot teljesítését, (172., 220. sz. dokumentum.) a Fejér megyei Bicskén és Csabdipusztán kirobbant parasztmozgalomban a csabdipusztai zsellérek az árendális szerződésben foglaltakat tagadták meg. (177. sz. dokumentum.) A Szabolcs megyei birtokosok érdekeit sértő szerződésszegésről is vannak adataink. (199. 200., 202. sz. dokumentum.) A szőlődézsma megmaradt a nem úrbéresnek, azaz majorságinak minősített szőlők után. Az érdekelt jobbágyok viszont ezt sem akarták a továbbiakban teljesíteni, amint többek közt a Pest megyei (Pest-Pilis-Solt vm.) Promontor és a Szabolcs megyei Oros példája mutatja. (164., 198. sz. dokumentumok) A földkérdés részbeni megoldatlansága befolyásolta egyebek mellett a nemzetőrségbe való beállási készséget is országszerte. A Szabolcs megyei Máriapócs majorsági földeket szerződéssel bíró kisnemesei például a fegyveres szolgálat fejébe földet követeltek. (184. sz. dokumentum.) Az egyházi tized megszűnését számos helységben úgy értelmezték, hogy minden az egyháznak teljesített szolgáltatás megszűnt. A kallói (Nógrád megye), az erdőtelki (Heves megye) kántorok, a felsőtiszovnyiki plébános arról panaszkodnak, hogy az egyházközségeik tagjai nem hajlandók illetményföldjüket megművelni. (182., 197. sz. dokumentumok) Az áprilisi törvények kihirdetése előtt önmagukat a földesúri szolgáltatásoktól megváltó helységek sorsának jó példája a Békés megyei Békéscsaba. Lakói nagy csaló-