A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)
A feudális Magyarországból – polgári Magyarország (Jároli József)
dással vették tudomásul, hogy amíg ők komoly anyagi áldozatot hoztak az önállóságot meghozó örökváltság megkötésével és a feltételek teljesítésével, addig az ország jobbágylakossága állami kármentesítéssel lett szabad polgár. Áprilisban Pesten járt küldöttségüket Kossuth pénzügyminiszter azzal nyugtatta meg, hogy a kifizetett összegeket a regálék megváltásába tudják be. (179. sz. dokumentum.) Mivel a volt birtokosokkal az ügyben megegyezésre nem jutott, a város úgy döntött, a törvényhozás további döntéséig az örökváltságból eredő fizetési kötelezettségeit nem teljesíti. (191. sz. dokumentum.) A nemzetőrség szervezése A pesti forradalom követelései között szereplő nemzeti őrsereg létrehozása és működőképessé tétele, majd hadilábra állítása 1848 júliusáig többé-kevésbé mindenütt befejeződött az akkori Magyarországon. A szervezés időszaka nagyjából három periódusra osztható: a spontán szerveződés időszaka, az áprilisi törvények megjelenéséig; a nemzetőrségbe felvehetők összeírása az új törvény (1848. XXII. tc.) szerint; és a délvidéki harcok miatt a nemzetőrség hadilábra állítása. A spontán szerveződés időszaka alatt, amikor ismertté vált a nemzetőrségről szóló törvényjavaslat, voltak megyék, ahol annak figyelembevételével állították össze a nemzetőrség megszervezésére vonatkozó határozatokat. (214. sz. dokumentum.) A szervezés egész ideje alatt állandó kérdés volt a nemzetőrségbe felvehetők körének meghatározása és a nemzetőrség fegyvereinek a biztosítása. A törvényi szabályozás előtt jóval szélesebb kör vállalkozhatott a szolgálatra, mint a törvény által előírt vagyoni cenzus figyelembevétele után. A hadilábra állításkor viszont már sokszor nem számított a qualificatio, akit csak lehetett, felvettek a nemzetőrség soraiba. A másik nagy kérdés a felfegyverzés, a kiképzés biztosítása. A pesti forradalom napjától szinte állandó gond a fegyverhiány. Minden törvényhatóság a kormánytól, a központi készletekből várt segítséget, ami csak kis mértékben teljesült, így az adott településen, régióban található lőfegyvereket, puskaport stb. nyilvántartásba vették, de ez is csak töredéke volt a szükségesnek. így szálfegyverek, lándzsa, hadikasza készíttetését is meg kellett oldani ahhoz, hogy mindenki kezébe legyen fegyver, aki elindult a délvidéki táborozásra. Nagyon nagy hiány volt kiképző tisztekben, altisztekben, akik a hadrafoghatóságot biztosítani tudták volna. A szervezés szabályok alkotását is szükségessé tette, így helyben kellett megfogalmazni a nemzetőri szolgálat szabályait. A törvény megjelenése sem tette feleslegessé a helyi szabályzatokat, a szentesítés után is készültek ilyenek a helyi nemzetőr alakulatok részére. A szabályzatok készítését azonban a városokban, ahol polgárőrség működött, megkönnyítette a korábban készült regulamentumok ismerete. A nemzetőrség szervezésének első, spontán időszaka az egyes helységekben másmás képet mutat. Volt, ahol a polgárok kezdeményezték a létrehozását, mint Miskolc esetében, (206. sz. dokumentum), vagy Kecskeméten, ahol az ifjúság (211. sz. dokumentum), Debrecenben (232. sz. dokumentum), Pécsett (207. sz. dokumentum) a tanulóifjúság jelentkezett a nemzetőrségbe. (A Heves megyei Atkár kocsmárosának kifosztása is mutatta a rendfenntartó erő szükségességét. 215. sz. dokumentum.) A népmozgalomtól, a bűnesetek elszaporodásától félő közigazgatási vezetők Batthyány, a MOIB, majd a minisztérium intencióit is követik, amikor a rend fenntartására fegyveres erőt szerveznek, mivel a rendes katonaság létszámánál, összetételénél fogva erre alkalmatlan volt. Megyei, városi választmányok alakultak a szervezés összefogására. Nógrád megyében a központi választmány már március 24-én döntött a nemzetőrség létrehozásáról (200 lovas és 800 gyalog), a nemzetőrségi törvényjavaslat ismeretében. Egyben megtörténik az ajánlkozók nyilvántartásba vételéről szóló döntés is, a tisztek választásáról, a fizetésről, az avatásról is határoznak, és az eskümintát is közli a