A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

A feudális Magyarországból – polgári Magyarország (Jároli József)

a honvédelem terén változásokat sürgetett, kimondja: „A hon javait csak az ország szükségeire kell fordítani..." Az emberi jogok fontosságát hangsúlyozta, felszólítva a népet, ne hagyja magát a választásokon megvesztegetni. (127. sz. dokumentum.) Ifjabb Csuzy Pál Zala megye letenyei választókerületének képviselőjelöltje választási felhívásában a szabadság, egyenlőség, testvériség jelszavát hirdeti, és összefogásra szólítja fel választóit, akik korábbi képviselői tevékenységét ismerik, lévén az utolsó reformországgyűlésen is a diéta tagja, a liberális nemesi ellenzék egyik hangadója. (128. sz. dokumentum.) A két program közti szembetűnő különbség mindennél többet mond az ország jövőjét illetően! A választások során országosan ismert személyiségeket több kerületben is megtiszteltek a választópolgárok bizalmukkal. így Jászberény és Kecskemét 1. sz. választókerülete Kossuth Lajost választotta követének, aki azonban mindkét esetben lemondta a mandátum átvételét, mert régi választókerületében, Pest megyében kötelezte el magát. (132., 134. sz. dokumentum.) Baja város június 23-i követválasztó jegyzőkönyve tanúsága szerint közfelkiáltással a város szülöttét, Mészáros Lázárt választotta meg követnek. (133. sz. dokumentum.) A követek számára az új gyakorlat szerint már hivatalosan nem lehetett képviselői utasításokat adni. Ennek ellenére készültek ilyenek, és ha a követ maga is azonosult a választók véleményével, elfogadva küldői kívánságait, képviselhette az országgyűlés előtt. A Békés megyei Orosháza június 25-én Boczkó Dániel képviselőjének 12 pontba foglalta „a nép érdekére nézve tett ajánlások"-at. Eszerint követelték, többek közt, hogy csak házzal bíró polgárok is nyerjenek szavazati jogot, a képviselők visszahívhatók legyenek, a regálékat, a szőlődézsmát töröljék el, az úrbéres földekkel és a legelőkkel kapcsolatban több követelést fogalmaztak meg, a 12. pontban pedig azt kérték, hogy a törvényhozás a házas és a hazátlan zsellérek részére földet juttasson. (135. sz. dokumentum.) Kiskunfélegyháza Szabó Sándort választotta követévé, és ismertette a városnak az országgyűlésre továbbítandó kívánságait, 4 pontban. A négy pontból az első három különösen fontos a jövő szempontjából, megvalósulásuk is csak 1867 után történt meg. (Katonai laktanyaépítés, amely felmenti a lakosságot a beszállásolás terhe alól, az új megyei szerkezet esetén Félegyháza központi helyre emeltessék, a nemzetőrségről szóló törvény módosításával a sorkatonaság, vagy az önkéntes mozgó sereg lássa el az ország védelmét - magyarán a reguláris hadsereg.) A 4. pont a korra jellemző: azt kérik, hogy az újoncállításkor a lakosságszám alapján történő kirovásnál a földterületet is vegyék alapul, nyilván, ahol ugyanis nagyobb és jobb földek vannak, több újonc állítható ki anélkül, hogy a családok megélhetése veszélyeztetve lenne. A dokumentum-összeállításban közöljük az országgyűlés megnyitására vonatkozó iratokat, közte a végül július 5-én megnyitott országgyűlés első rendes ülésének jegyzőkönyvét. Ezen az ülésen hangzott el az országgyűlés idejére királyi helytartói jogokkal felhatalmazott István nádor előterjesztésében a trónbeszéd, amely bel- és külpolitikai eseményekről egyaránt szólt. Kiemelte az országgyűlés fontos feladataként a délvidéki mozgalmak miatt a honvédelem megszervezésének fontosságát! (Vö. a délvidéki harcok és az udvar szerepe!) (140. sz. dokumentum.) A másik dokumentum az országgyűlésből a magyar katonák hazarendelésére vonatkozó törvényjavaslat előkészítését végző minisztertanácsi ülés jegyzőkönyve, amely operatív katonai intézkedéseket is tartalmaz. (144. sz. dokumentum.) A választások lebonyolításnak részleteibe engednek bepillantást a vitatott eredményű képviselőválasztásokkal kapcsolatos iratok. Petőfi Sándor híres levele Bacsó János fülöpszállási segédlelkészhez, választási ellenfelének emberi alacsonyságáról festett jellemző képet, aki a szabadszállási kerület mandátumát nyerte el a költő helyett. (141. sz. dokumentum.) Veszprém megye választókerületeiben is voltak visszaélések, olvashatjuk a Közlönyben közölt tudósításban, mert több helyütt erőszakkal léptek fel az ellenjelölt híveivel szemben. (138. sz. dokumentum.) Nagy Imre pécsi helyettes tanács-