A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

A feudális Magyarországból – polgári Magyarország (Jároli József)

adományok tételére hív fel. (Ekkor már a délvidéki harcok időszerűvé tették a haza védelmét, amire majd az országgyűlési trónbeszéd is utalni fog.) (140. sz. dokumentum.) Az országgyűlés összehívása dátumának ismerete további sürgős teendők elvégzésére kötelezte a törvényhatóságokat. A választásra jogosultak összeírásán kívül a választás lebonyolításához szükséges szervezési és technikai előkészületeket is meg kellett tenni mind a megyékben, mind az önálló követválasztási joggal rendelkező városokban is. Kecskemét hirdetménye a követválasztási eljárásról, a választási jogosultság ismertetésén túl arról is tájékoztatja a város lakosságát, hogy a város két kerületből küldhet l-l képviselőt. A kerületekben lakók felekezeti megoszlása szerint az első kerületben református követet választanak, római katolikusokból álló küldöttség felügyelete alatt. A második kerületben pedig római katolikus képviselőt a református vallásúakból alakított küldöttség ellenőrzésével. A hirdetmény a továbbiakban az összeírás részleteiről intézkedik. (123. sz. dokumentum.) A Jász-Kun Kerületben a képviselőválasztást megelőzte a kerületi tisztviselők választása, mert csak ezután lehetett érdemben intézkedni a képviselőválasztás lebonyolításáról. (129. sz. dokumentum.) Hódmezővásárhely önálló követküldési jogot nyert az új törvénykönyv szerint, az idő rövidsége miatt azonban nem kezdhette el újra a szavazásra jogosultak összeírását, ezért elfogadta a megyei választmány által készített összeírást. (130. sz. dokumentum.) (Az országgyűlés megnyitása előtt egy hónappal már meg kellett volna történnie a követek megválasztásának. Az országgyűlés július 2-i megnyitásának határnapjáig azonban e feltételt a hatóságok nem tudták teljesíteni.) A vásárhelyi választmány munkájáról tett jelentésben példákat találunk arra is, hogy a grémium hogyan döntött az összeírásba felvett olyan személyek esetében, akik felvétele ellen kifogás merült fel. Minden esetben a felvétel érvényességét állapították meg. (131. sz. dokumentum.) A választásra jogosultak összeírásával kapcsolatos hatósági eljárás részleteivel itt nincs módunk foglalkozni, de úgy az országos, mint a helyi eseményeket összefoglaló szakirodalom beszámolt erről, bizonyítva, hogy a szavazásra valóban jogosultaknak is csak töredéke került fel valóban a választók listájára. Táncsics, akinek neve, mint képviselőjelölt több helyütt, így Békés megyében Békésen, Orosházán, Békéscsabán is szóba került, sajátos véleményt nyilvánított az országgyűlési képviselői mandátumok elfogadásáról. A Munkások Újságában írt cikkében azt fejtette ki ugyanis, hogy ha a választók bizalmukkal megtisztelik, egy képviselő több kerület követe is lehet. (124. sz. dokumentum.) (Éppen a békési választási siker után, a mandátumok igazolása során állítják válaszút elé, mert a siklósi kerületben is kapott mandátumot, és csak az egyiket, az utóbbit tarthatta meg.) Táncsics volt a drávacsepelyi képviselőjelölő népgyűlés jelöltje is, ahol Munkácsi Albert szaporcai református lelkész a hatóságok szerint lázító beszédet mondott, a regálék megszüntetése mellett érvelve. Ez akkor lazításnak minősült! (126., 267. sz. dokumentum.) A szavazások előtt, e választási időszakban is a követek előzetes programmal álltak választóik elé. Madarász József Fejér megyei képviselőjelölt, későbbi radikális képviselő, programja valóban gyökeres változást sürgetett. A választásoknak a nép érdekében kell történnie - állapította meg, a választásnál ne a nemes vagy nem nemes állapot legyen a választás alapja, a föld mellett a pénztőkét is meg kell adóztatni, meg kell változtatni a választásra vonatkozó törvényt, a felső házat el kell törölni, a községi igazgatást úgy kell átszervezni, hogy a törvények szigorú végrehajtását biztosítsák, ugyanakkor a népnek is legyen beleszólása a helyi ügyekbe - követeli a jelölt programjában. Véleménye szerint a népnevelést az államnak kellene átvennie, az állam kezelésébe véve az egyházi birtokokat, majd amikor a nép megvagyonosodik, maga tartsa fenn az intézményeket. Radikális változtatásokat követel a bíráskodás terén, a robotot - folytatta - á közmunkák végzésénél is el kell törölni, s ennek értékét az adóba kellene beszámítani, „hogy senki egy órát sem tartozzék kényszerítve szolgálni". Mind a gazdaság, mind