A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - A KÖZIGAZGATÁS ÉS A BÍRÁSKODÁS ÁTSZERVEZÉSE

tetes főügyész úr - ki egyszersmind az illető bűnperek lajstromát is el fogja készíteni a veszprémi büntető törvényszékhez pedig Szép Sándor és Gaál Lajos tekintetes alügyész urak kineveztetnek, s ezek közül az utóbbi egyszersmind a veszprémi törvényszéken előfordulandó bűnperek lajstromát is elkészíteni és a pápai lajstrommal együtt félévenként bemutatni kötelességének ismerendi. VeML IV. 6/c. Szolgabírák után maradt iratok: Eőry Szabó Antal pápai járási szolgabíró hivatali irathagyatéka: 17. sz. irat. Eredeti tisztázat. A határozat erélyes lépéseket tesz a rendi társadalom kötöttségeitől megszabaduló igazságszolgáltatás, ill. a megreformált büntetés-végrehajtás megteremtése útján. A kiegyezés után, az 1871. évi XXXII. törvénycikk alapján újraszerveződött a veszprémi és a pápai törvényszék, amint létrejött a független igazságszolgáltatás.

5 1 A feudális kori devecseri járás területe a XX. századi devecseri járás (1971-től: ajkai járás) egészét és a szintén ekkori pápai járás területének egy sávját jelentette. 2 Cseszneki járás. Területileg a polgári kori zirci járással azonos. (Székhelyét az abszolutizmus korában helyezték át Zircre.) 3 Somlóvásárhely: a középkorban Veszprém vármegyének jelentős települése, a megye nyugati-északnyugati felét kitevő vásárhelyi szék székhelye. Lásd: Solymosi László 1984. Veszprém megye 1488. évi adólajstroma és az Ernuszt-féle megyei adószámadások. — Tanulmányok Veszprém megye múltjából. Szerk.: Kredics László. Veszprém. 121-239. (A Veszprém Megyei Levéltár kiadványai, 3.) Vásárhely szerepét az újkorban a szomszédos Devecser vette át. 4 Értsd: ugyancsak. 5 Az igazságszolgáltatás területi szervezete is függetlenedett a közigazgatási beosztástól. Az említett két törvényszéken kívül Veszprém vármegye területén pl. más megyékben székelő járásbíróságok és törvényszékek is illetékesek voltak. A pápai törvényszék azonban 1875-ben megszűnt, és ekkor egyebekben is visszaállt a közigazgatás és az igazságszolgáltatás területi beosztásának azonossága. Lásd még: Tóth Vilmos: Az igazságszolgáltatás szerveinek működése, változása és fejlődése Veszprém megyében 1871-től 1982-ig. - A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 17. (Veszprém, 1985): 789-813. Az igazságügyi területi beosztás változásait ábrázoló térképet Somfai Balázs rajzolta (790.). • 286 • Baranya vármegye bizottmánya az úriszékek megszűnése miatt a megyei törvényszékek átszervezését rendelte el Pécs, 1848. május 5. 237. Indítványba tétetvén, hogy az új törvények XI. cikke folytán megszűnvén a büntető és polgári úriszékek, mindezen teendők halmaza közvetlenül a megyét, mint elsőbíróságot illetvén, egyik alispán elnöklete mellett választmány nevezendő, mely véleményt adand mind a polgári ügyek, mind a bűnvádi eljárások tárgyalása felett miként tartandó törvényszékek iránt, s eszerint mint egy elvül lenne alapítandó, miként e megyében az árva s egyéb közszámadások vizsgálatára egy, a polgári ügyekre három, ú[gy]m[int] Pécs, Pécsvár[ad] és Siklóson, mindenütt egy elnök, két bíró, törvényes bizonyság és jegyzőből álló törvényszékek alakitassanak. A büntető törvényszéket és csődületieket, úgy árva s egyéb számadásokat tárgyaló törvényszékeket egyik alispán elnöklete alatt szokott szerkezet mellett kelletvén tartatni. A bűnvádi eljárásra nézve járásbeli főbírák elutasítandók, hogy az illető vérhatalommal bírt uradalmaktól a különféle börtönökben lévő rabok számát, hiteles lajstromozás nyomán kitudandók, ezen rablajstromokat, úgy a még el nem ítélt bűnpereket átvegyék, valamint minden polgári még függőben lévő s minden úrbéri pereket s mindezeket a fent érintett választmánynak adandják át, mely ezeknek szerkesztésével megbízatott. Az alispánok egyike pedig a különféle börtönökben tartott rabok számát kitudva, a rabok elhelyezéséről, azok tartásáról s felügyelésökről gondoskodván, főleg a börtönök főhelyeit, melyek egyelőre, ha mint remélni lehet elégségesek lesznek, legcélszerűbben a megyei, püspöki, káptalani s