A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - A KÖZIGAZGATÁS ÉS A BÍRÁSKODÁS ÁTSZERVEZÉSE

legfeljebb a pécsváradi börtönök lehetnének kijelelendők, mindezeket alispán úr a vá­lasztmány tanácskozása alá bocsátván, ez tervet készítend a számvevői, jegyzői és járá­sokban működendő aladószedők mikénti szaporítása s mindezen hivatalok munkakö­rének körülírása iránt, nemkülömben a rabok élelmezése, felügyelésökre lévő állandó személyzet minősége iránt. Helyesnek találtatván az indítvány, az elfogadtatott s az abban foglalt és szüksé­gelt választmány kiküldetni rendeltetik. BaML Baranya vármegye közgyűlési jegyzőkönyve 237/1848. Eredeti jegyzőkönyvi fogalmazvány. Az áprilisi törvényekkel végérvényesen megszűnt a földesúri hatóság és az úriszék. Hatáskörüket a som­más szóbeli és mezőrendőrségi perekben a járási szolgabíróságok, az egyéb ügyekben pedig a megyei törvényszékek vették át. 1848-ig ugyanis a jobbágyközségek polgári, büntető, úrbéri pereiben és hagyatéki ügyeiben első fokon az úriszékek ítélkeztek. Az elítélteket az uradalmak börtöneiben őrizték. A megyéknek a megszaporodott teendők miatt növelni kellett a bíráskodással foglalkozó tisztviselők létszámát. Ugyan­csak a megyéknek kellett gondoskodniuk az uradalmi börtönök és rabok átvételéről. Az árvatári és a községi számadások vizsgálata szintén a megye kezébe került. • 287 • Székesfehérvár szabad királyi város tisztújításának jegyzőkönyve Székesfehérvár, 1848. május 11-17. (Kívül:) Szabad Királyi Székes Fejérvár város részéről 1848 esztendei Május 11-től 17-ig folytatva tartott tisztválasztási közgyűlésének fegyző Könyve. Szabad Királyi Székes Fejérvár városa részéről 1848-ik évi Május 11-ik és követ­kező napjain tartott tisztújítási közgyűlés jegyzőkönyve. 1695. Az 1848-ik esztendei 23-ik törvény cikkely értelmében ezen szabad királyi város részéről tartandó tisztújítás határ üdéjéül közgyűlésileg a mai nap tűzetvén ki, miután alkotmányosan választott elnök gróf Batthyány István 1 polgártársunk az egybe gyűlt nagy számú közönség őszinte üdvözlete késéretében elnöki székét elfoglalta volna, Haáder Pál eddigi főbíró a gondviselésére bízott városi pecsétnek az elnök kezébe tör­tént átadásával maga, és a tisztikar nevében szóval, Tschida János eddigi polgári szó­nok 2 pedig írásban hasonlóul (a) maga, és a választott polgárság nevében addig viselt hivatalaikról, az irántuk tanúsított bizodalomért hálás köszönetük kinyilvánítása mel­lett lemondanak, (Határozat:) Mely lemondás, mint különben is az idézett törvény 14. §-ban megszabott köte­lesség teljesítése itt megjegyeztetik, egyébként mint a tisztikar, mint pedig a választott polgárság tagjai eddigi kiküldetéseikről, ha, és amennyiben még tökéletes számot nem adtak volna, erre jövendőben is kötelezendők lesznek. 1696. Elnök gróf úr a választási teendők sorát megkezdendő, mindenek előtt reményét fej ezé ki, miként az átalakulás óta e város közönsége egyik legelső, gyakorol­ván (a) mai napon törvényes szabadságát, azt akképpen fogja élvezni, mint egy szabad néphez illik, hadd lássa az ország, hogy e szabad nép a rendet tiszteli, szabadságával vissza nem él, s szelleme iránti ezen bizalomnak testvéri egyetértéssel fog megfelelni, mely a közönség keblében teljes vis(s)zhangra talált, s kitűnő helyesléssel fogadott nyi­latkozat után elnök gróf az idézett törv(ényczikk) 14. §-nak rendeletéhez képest e vá­lasztás idejére kapitányul Kolosváry Miklóst, tiszti ügyészül Ambrózy Ferencet, és jegy­zőül Detrich Zsigmondot hel(y)ettesítvén. (Határozat:)

Next

/
Oldalképek
Tartalom