A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

A feudális Magyarországból – polgári Magyarország (Jároli József)

ny - tartsanak közgyűlést, nevezzenek ki állandó küldöttségeket, amelynek tagjai a népet világosítsák fel a történtekről, a körlevélben leküldött iratokat (a törvénycikkek szövegét) pedig nyomassák ki és osszák szét. (106. sz. dokumentum.) A jobbágyok, ha a földesurak mégis követelnék a szolgáltatásokat, teljesítsék azokat, a földesurak pedig erőszakot ne alkalmazzanak a formálisan még járó szolgáltatások megtagadásáért. A törvények szentesítéséig tehát meglehetősen felemás helyzet alakult ki, az országgyűlés és a miniszterelnök is joggal tartott attól, hogy a szolgáltatások követelése a jobbágyok ellenállására ütközik, és erőszakos cselekményekre kerülhet sor. (Ezért kíséri végig a március végi napokat a rend megtartására vonatkozó felhívások ismétlése.) A körlevélre és a megküldött törvények szövegére a megyék reakciói nagyjából azonosak, saját színeket a törvénytervezet magyarázatai és a helyi viszonyok által indokolt teendők mutatnak. Baranya megye közgyűlése március 28-án határoz a körlevélben meghatározott teendőkről. (108. sz. dokumentum.) Fontosnak tartják, hogy az úrbéri viszonyok megszűnésével a nép körében mutatkozó félreértéseket tisztázzák és a népképviseletről szóló törvénycikk elfogadásáig is szavazati jogot biztosítsanak „azon tisztesbeknek, kik eddig a nemesi terhekben részesültek". A Szemere-féle sajtótörvény tervezetre reagált a megye, amikor az újságalapításhoz szükséges magas kaució összegének leszállítását kezdeményezte. A megyegyűlésen úgy vélekedett, hogy az úrbérpótló szerződések alapján járó szolgáltatások eltörlésébe a szőlődézsma is beletartozik. Miután más magyarázat szerint a szőlődézsmára a törvény nem terjed ki - mint ahogy valóban nem terjedt ki - a követeket arra utasították, hogy. e kitételt is a törvény szövegébe világosan belefoglaltatni és kifejtetni igyekezzenek. A földesúri bíráskodás megszűntével a megye bírákat választott, hogy a civilis és a criminalis perek megfelelő fórumot kapjanak. Állandó választmányt alakítottak az esetleges népmozgalmak figyelemmel kísérésére, a nemzetőrség szervezését is e grémiumra bízva. Csongrád megye Közcsendi Bizottmánya március 31 -én tett intézkedéseket a rend megőrzésére, a törvények értelmezésére és a nemzetőrség megszervezéséért. (103.sz dokumentum.) A bizottmány felhívással fordult a megye népéhez a törvényes rend, béke és vagyonbiztonság megőrzésére. A megye helységeibe választmányokat neveztek ki, amelyek feladata a megküldött miniszterelnöki körlevél és a törvénycikkek magyarázata volt. Hasonlóképpen, mint Batthyány, a választmány is arra ösztönözte a jobbágyokat, hogy ahol a földesúr kívánja a szolgáltatásokat, teljesítsék, a földesurakat pedig felszólította, hogy a szolgáltatások megtagadása esetén erőszakot ne alkalmazzanak. Ahol a legelőelkülönözés nem történt meg, ott a közös legeltetést az elkülönözésig meghagyandónak ítélték. Az úriszék megszűnésével a bíráskodás újjászervezésére vonatkozó teendők meghatározására választmányt küldtek ki, s addig, míg az új szervezet létre nem jön, a pereskedést felfüggesztették. A törvényjavaslatban a papi tized megszüntetéséről van csupán szó - figyelmeztettek-, a párbér fizetését a plébános eltartására - továbbra is fizetni kell. A közteherviselésbe a közmunkákat is bele kell érteni állapították meg. A választmány kötelességévé tette a Bizottmány, hogy a nép között forogván a mozgalmakat figyeljék, az álhírek forrását derítsék ki, felvilágosítással szolgáljanak stb. Az önkéntes nemzetőrség szervezése is a választmány feladata lett. Sajátos helyzete volt Debrecennek. A város - mint szabad királyi város - maga is jobbágytartó földesúr volt s a megszűnő úrbéri szolgáltatások ellenére a város kapcsolatban maradt volt jobbágyaival, mert majorsági földjeit szerződéses jogviszony alapján azok művelték. A város ezért küldöttséget delegált a majorsági földek után fizetendő összeg megállapítására. (107. sz. dokumentum.) Április 11-én Pozsonyban a két tábla együttes ülésén a király átadta a nádornak a szentesített törvényeket, amelyeket a nádori ítélőmester, Ghyczy Kálmán felolvasott. Ezzel az ünnepélyes aktussal véget ért az utolsó rendi országgyűlés Pozsonyban. A köve-