A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

A feudális Magyarországból – polgári Magyarország (Jároli József)

tek visszatérve küldőikhez, átadták az országgyűlésről készült végjelentésüket, amely egységes szöveggel még Pozsonyban készült el. (114. sz. dokumentum.) A törvények ünnepélyes kihirdetésére május első napjaiban került sor, mert a hiteles szöveg kiadása késett. A törvényhatóságok számára most már a törvények kihirdetése, értelmezése, az értelmezéssel kapcsolatosan felmerült kérdések megválaszolása várt, a belügyminiszter április 19-én kelt rendelete alapján. A törvényeket ünnepélyesen kihirdető közgyűlések, népgyűlések a legtöbb helyütt döntöttek az országgyűlési választókerületek kijelöléséről, a megyegyűlést helyettesítő állandó választmány, bizottmány megalakításáról is, illetve a törvények értelmezésével kapcsolatos problémák összegyűjtésére ad hoc bizottság alakításáról. (111., 112., 113., 115., 116. sz. dokumentumok.) Fejér megye május 2-án ülésező bizottmánya 7 pontban foglalta össze az áprilisi törvényekkel kapcsolatos észrevételeket: meg kell állapítani, mely szőlők után kell dézsmát fizetni, melyek után nem - a szerződés alapján művelt birtoktól járó dézsma nem szűnt meg - a regálék is kizárólag a földesurak jövedelmei maradnak, ahol az úrbériség rendezve van, nem támasztható követelés (legelőelkülönözés, örökváltság), a curiális telken lakó zsellérek továbbra is tartoznak szolgálataikat teljesíteni, a vadászat szabadsága a törvényekkel nem valósult meg, a már tagosított határú településeken a belső és a külső telek egymástól függetlenül is eladható. (112. sz. dokumentum.) Sopron megye Állandó Bizottmánya, ugyancsak május 2-án, a törvények magyarázatára, értelmezésére az első alispán elnöklete alatt választmányt küldött ki. A grémium május 3-án tartott tanácskozásán rögzítette azokat az ajánlásokat, amelyeket fontosnak tartott. Legelőször a bíróságok átszervezésére vonatkozóan terjesztettek be javaslatokat. Az árvaügyek intézésére árva választmány alakítását tartották szükségesnek. Mivel az árvaszámadások átvizsgálása is a megyékhez került, azért a számvevő mellé - a megszaporodott teendők ellátására - még egy számvevőt és írnokot kellett alkalmazni. Döntöttek a megyei állandó bizottmány tanácskozási rendjéről, a nemzetőrséggel kapcsolatos felhívás kibocsátásáról. Azokban a községekben, ahol eddig a földesúr kijelölése érvényesült az elöljáróság választásánál, ott az új törvények értelmében a fő- és az alszolgabírák kapták e feladatot. (123. sz. dokumentum.) Békés megyében a törvények kihirdetésére az ideiglenes bizottmány május 3-i közgyűlésén került sor, ahol beiktatták a megye új főispánját, br. Wenckheim Bélát. A megye népének képviselői jelenlétében lezajlott népközgyűlésen határoztak Békésben is az új országgyűlési választókerületek beosztásáról, s ekkor alakult meg a megye új vezető szerve az állandó bizottmány is. A törvények kihirdetése utáni teendőkről már az állandó bizottmány május 5-i ülése határozott. A törvények egységes értelmezését úgy kívánták biztosítani, hogy a bizottmány tagjaiból alakított négytagú választmány a megyeházán fogadta a községek képviselőit, akik előterjeszthették az új törvénycikkekkel kapcsolatos kérdéseiket. Az állandó bizottmány május 6-i ülése már sorra is vette a beadott kérdéseket, ahol választ tudott adni, ott ez meg is történt, ahol nem, azokat a kérdéseket felterjesztették Deák Ferenc igazságügy-miniszternek. A községi kérdések három problémakört öleltek fel: az úrbéri viszonyok és a legelőelkülönözés, a királyi kisebb haszonvételek, valamint a jobbágyok jogállásával kapcsolatos kérdések. A szőlőből adandó kilencedet csak az úrbéres szőlők esetében törölte el a törvénykönyv, a majorsági szőlők után továbbra is jár a szolgáltatás - foglalt állást a bizottmány. Deák igazságügy-miniszter válasza a megyei álláspontot erősítette meg azzal, hogy a kérdéses terület jogállását bírói döntéssel kell meghatározni. (115/c. sz. dokumentum.) A már korábban elkülönözött legelők visszahelyezését a legelőelkülönözés előtti állapotba, az 1848. X. tc nem tette lehetővé, ami miatt később a kérdező Mezőberényben, Orosházán, Szeghalmon legelőfoglalásokra került sor. A parasztság a régi közlegelőket akarta visszaállítani, nem fogadva el a közlegelőből kiszakított uradalmi legelők létét. Békésen csak azért nem volt lázongás, mert időközben a földesúr beleegyezett a szerződés