A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

A feudális Magyarországból – polgári Magyarország (Jároli József)

A minisztériumok ügykörei közül a pénzügy- és a hadügy minisztériumét közöl­jük, korabeli leiratokban. (95. és 96. sz. dokumentum.) A kormány által megoldandó politikai kérdések egyike volt az olasz segély ügye. Békés megye Ideiglenes Bizottmánya Szeged város április 12-i átirata nyomán és a Gyu­lai Kör képviselőinek javaslatára április 27-én felirattal fordult a minisztériumhoz, hogy az olasz szabadságharc ellen küldött magyar katonákat hozzák vissza Magyarországra. Az olasz segély ügye már az utolsó rendi országgyűlés végső napjaiban is előkerült, de akkor későbbre halasztódott a döntés. Kossuth az 1848 nyarán összeült új népképvise­leti országgyűlésen terjesztette elő javaslatát az ügyben, de tényleges közreműködést az olasz szabadságharc leverésében az országgyűlés határozata nem vállalt. (94. sz. doku­mentum.) A radikális ellenzék, főleg a Martius Tizenötödike című lap keményen bírálta a kormányt. A támadásokra érzékenyen reagált a közvélemény, május és június hónap­ban Buda, Szabolcs és Bihar vármegye, Hódmezővásárhely állt ki a kormány mellett, elítélve támadóit. (98-103. sz. dokumentum) Az 1848-as törvények Az európai forradalmi hullám, a bécsi és a pesti forradalom nyomán kibontakozó rendszerváltás jogi kereteit az április 11-én szentesített törvények biztosították Magyar­országon. A polgári Magyarország alapjainak megteremtése, amint Urbán Aladár meg­állapítja, egyszerre igényelte a társadalmi átalakulást, a feudalizmus felszámolását biz­tosító intézkedéseket, a politikai berendezkedés megváltoztatását, az alkotmányos mo­narchia megteremtését. A törvénykönyv a különböző társadalmi érdekcsoportok komp­romisszuma alapján jött létre, így számos nyitott kérdést hagyott a fenti feladatok meg­oldásában. A törvénykönyvben megfogalmazott változások, mint láttuk, a reformországgyű­lések nyomán az utolsó rendi országgyűlés ellenzékének programjában jelen voltak a diéta megnyitásától. A forradalmak adták meg a döntő lökést ahhoz, hogy a közjogi vitákban, az alsó és a főrendi tábla közti üzenetváltásokban, a főrendek halogató, kon­zervatív politikája és az alsó tábla egy részének hasonló mentalitása miatt elsikkadni látszó változtatási szándék végre törvények formájában öltsön testet. A törvények alapelvei a március 3-i feliratban, az annak alapján összeállított 12 pontban már a forradalom előtt, majd a pesti forradalom követeléseiben lettek publikussá. A megyék és a városok követeik útján szereztek tudomást a várható változásokról, az ország lakóinak többsége a pesti forradalom híreiből, a 12 pont leküldött, vagy helyben kinyomtatott példányaiból. A törvények szentesítése előtt azok szövege már ismertté vált az országban, mert a követek Pozsonyból megküldték megyéiknek (104. sz. dokumentum), a kijelölt mi­niszterelnök pedig gondoskodott a március 18-án elfogadott legfontosabb törvények szö­vegének kinyomtatásáról (közteherviselés, úrbéri szolgáltatások utólagos állami kárpót­lással történő azonnali megszüntetése, az egyházi tized eltörlése). Maguk a törvényha­tóságok is reagáltak a megismert törvényszövegekre. Pest megye már március 20-án nyomtatott hirdetményben adta a megye lakóinak tudtára a három fontos törvénycikk megalkotásának hírét. (105. sz. dokumentum.) A dokumentum - amelynek egyik alá­írója Nyáry Pál másodalispán - felszólítja a földesurakat, hogy a jobbágyoktól ne köve­teljék tovább a törvények szentesítéséig és kihirdetéséig feudális szolgáltatásokat, majd a nagy esemény megünneplésére minden felekezet lelkipásztorát felhívták. Március 23­án kelt Batthyány Lajos 2. sz. körlevele a törvényhatóságokhoz. Ebben tájékoztatja a címzetteket a törvények elfogadásáról, meghatározva azokat a teendőket, amelyek eb­ben a helyzetben várnak a közigazgatás irányítóira. A törvényhatóságok - írta Batthyá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom