A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

A feudális Magyarországból – polgári Magyarország (Jároli József)

az a feladat jutott, hogy a pesti 12 pontot az országgyűlés elé terjessze. (104. sz. dokumentum) Kossuth a pesti radikálisok vezető szerepre tartott igényére válaszolt így. Végül a pesti követelés hatására március 23-án Batthyány az országgyűlés mindkét tábláján ismertette minisztériuma névsorát. (81. sz. dokumentum.) A király azonban csak április 7-én adta ki a nádornak címzett leiratát a miniszterek kinevezéséről. (90. sz. dokumentum.) A minisztérium Pozsonyban tartózkodó tagjainak eskütételére április 11- én került sor. A miniszterelnök kinevezése és az eskütétel között lezajlott politikai csatározások részleteire nincs módunk kitérni. Március 23-án, a kormánylista közzétételének napján a miniszterelnök a nádor jóváhagyásával elérte, hogy Pesten Szemere Bertalan, Klauzál Gábor és Pulszky Ferenc részvételével megalakuljon a Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány, amely a leendő kormányt képviselte, kapcsolatba lépve a legfőbb magyarországi kormányszervvel, a Helytartótanáccsal és a katonai irányítást kezében tartó budai főhadparancsnoksággal. A bizottmány jogot kapott arra, hogy a rend fenntartására országos intézkedéseket tegyen. Április 20-ig működött, főleg a nemzetőrség szervezésének irányításában ért el komoly eredményeket. Március 23-án, a felelős magyar minisztériumról szóló törvényjavaslat vitája befejeződött, az udvarnak felterjesztett tervezetet a kamarilla nem hagyta jóvá az eredeti szöveg szerint. A március 28-án kelt királyi kézirat az önálló pénz- és hadügyminisztérium létét megkérdőjelező változtatást akart, a magyar kancellária meghagyásával pedig az egész kormány önállóságát korlátozta volna. Irinyi József röpirata a pragmatica sanctiot elutasítva világosan kimutatta, hogy az önálló had- és pénzügyminisztérium elutasítása az örökös tartományok érdeke miatt történt. A megoldást abban látta, hogy az országnak és az örökös tartományoknak ne legyen többé közös fejedelme. (86. sz. dokumentum.) A pesti Közbátorsági Választmány március 30-án kiáltványban szólította fel a vidéket az ellenállásra. A Gyulai Körnek közvetlenül megküldött kiáltványra az akkori Békés megyei megyeszékhely értelmiségét tömörítő politikai csoportosulás rendkívüli közgyűlést hívott össze, és másnap képviselőjük felolvasta indítványukat Békés megye Ideiglenes Bizottmánya április 1-jei rendkívüli közgyűlésén. Átiratukban követelték az igazi népképviselet megvalósítását, az országgyűlés feloszlatását, mert a pozsonyi diéta csak a kiváltságosokat képviseli; tiltakoztak az önálló had- és pénzügyminisztérium megszervezését lehetetlenné tevő udvari törekvések ellen. A megyegyűlés hatáskörében eljáró Ideiglenes Bizottmány a tiltakozással egyetértett, az első két indítvánnyal azonban nem azonosult. (88. sz. dokumentum.) A Veszprém megyei pápai kerületi választmány április l-jén támogatásáról biztosította a nádort és a minisztereket, kimondva, hogy a „jelen nehéz viszonyok közt visszaléphetésnek helyét többé nem látja." (87. sz. dokumentum.) Március 31-én az udvar végül - a nádornak szóló leirattal - elfogadta a minisztériumról szóló törvényjavaslatot. A dokumentum tartalmaz ugyan módosító javaslatokat, de a vitatott kérdésekben az udvar engedni kényszerült. (85. sz. dokumentum.) A Magyar Országos Levéltár anyagában rendelkezésünkre áll a Batthyány-kormány első fennmaradt minisztertanácsi jegyzőkönyve, amely még Pozsonyban kelt, április 12- én. A miniszterek a hivatalátadás módozatairól intézkedtek a Kancellária, a Helytartótanács és a Kamara ügyeit illetően. A minisztérium szakminiszterei e három országos kormányszerv korábbi hatáskörében is eljártak, ezért a kormány előtt egy nagyarányú átszervezés feladattömege tornyosult. (92. sz. dokumentum) Április 17-én már a Pesten tartott minisztertanács döntött a minisztériumok személyi állományáról, adminisztrációs feladatokról. (92. sz. dokumentum) Az átszervezéssel kapcsolatos elvárásokat mutatja a pesti tanács még március 24-én, egy nappal a törvényjavaslat elfogadása után született döntése, miszerint a megszűnő kormányszervek tagjait a minisztériumok ne alkalmazzák életfogytiglan, és nyugdíjazásukhoz sem járul hozzá az állam költségén. (80. sz. dokumentum.)