A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

A feudális Magyarországból – polgári Magyarország (Jároli József)

verték a kétfejű sasos osztrák címereket. (52. sz. dokumentum) Pápán viszont már március 15-én este a bécsi és a pozsonyi események hírére kivilágítás és népgyűlés volt a piacon. (23. sz. dokumentum) A forradalom nyomán ideiglenes bizottmányok jöttek létre szerte az országban, nyilván a pesti példát véve alapul. Pápán, március 26-án alakult meg a megye északi részén funkcionáló kerületi választmány, ugyanakkor ún. faluzó választmányt hoztak létre a földesurak meggyőzésére, hogy jobbágyaikkal kímélettel bánjanak. (56. sz. dokumentum) Hasonlóan Baranya megyében is megalakultak a járásonkénti bizottságok, amelyek az úrbériséggel kapcsolatos felvilágosító munkát látták el. (39. sz. dokumentum) Vas megye állandó bizottmányt alakított a rend fenntartására, (23. sz. dokumentum) Tolna megye Szekszárdon Középponti, más településeken választmányokat hozott létre, március 27-én. (61. sz. dokumentum.) A Batthyány-kormány kinevezése, első intézkedési és azok visszhangja A március 15-én Bécsbe utazó országgyűlési küldöttség a bécsi forradalom, majd a pesti forradalom hírére tudta csak elérni, hogy István nádor, királyi helytartó kinevezésével elháruljon az akadály Batthyány Lajos gr. miniszterelnöki kinevezése elől. Március 17-én, az immár a magyar ügyekben teljhatalommal rendelkező nádor engedélyt nyert a királytól, hogy kinevezhesse miniszterelnöknek az Ellenzéki Párt elnökét. A március 17-én kelt kinevezési okmányban a nádor megbízta Batthyányi a minisztérium megalakításával, minisztertársai kiválasztásával, és a névsor királyi megerősítésre való felterjesztésével. (77. sz. dokumentum) A nagy eseményről természetesen az országgyűlési követek is igyekeztek mielőbb tájékoztatni küldőiket. Kossuth és Szentkirályi Móric Pest megyét még a kinevezés napján, 17-én követi jelentésben informálta. „Az alkotmány valóság lett. A szabadság napja felderült." - írták küldőiknek. (78. sz. dokumentum) A frissen kinevezett miniszterelnök már Pozsonyból keltezve, még kinevezése napján körlevelet intézett a törvényhatóságokhoz. (79. sz. dokumentum) Az 1. sz. körlevél néven ismert dokumentumban a „közbéke, és nyugalom fenntartására" hívta fel az érdekelteket, nehogy az országgyűlés és a minisztérium munkáját az esetleges népmozgalmak megzavarják. A király és a nádor iránti bizalom erősítését várta a közigazgatás vezetőitől. (Sok helyütt a 12 ponttal együtt a körlevelet is ismertették a népgyűlések résztvevőivel, a rend fenntartásának hangsúlyozásával. Szövegét nyomtatva is közreadták.) (79. sz. dokumentum) Március 22-én kiadott rendeletében utasítást adott a miniszterelnök arra, hogy a megyék állandó választmányokat alakítsanak az esetleges mozgalmak figyelemmel kisérésére, megelőzésére. A járási szolgabírókat kötelezte arra, hogy járásukban járva az esetleges álhíreket cáfolják meg, s ahol erélyes fellépésre van szükség, éljenek vele. A városokban és a népesebb helyeken őrsereget állítsanak. Tájékoztatta a címzetteket, hogy a magyar katonaság hazahozatalára lépéseket tett. Végül elrendelte, hogy a megye vezetői háromnaponként tájékoztassák a fejleményekről. (97. sz. dokumentum) Az utóbbi kitételnek köszönhetően számos helyről megmaradtak e jelentések irattári, vagy tisztázati példányai, amelyek alapján képet alkothatunk a márciusi, áprilisi napok eseményeiről. (Az egyes eseményeket, témákat a megfelelő fejezetben érintjük.) A minisztérium a miniszterelnök kinevezésével még nem kezdte meg tényleges működését. A forradalmat követő napokban fogalmazódott meg a pesti radikálisok körében, hogy az országgyűlés tegye át székhelyét Pestre. Batthyány egyetértett volna a diéta Pestre költöztetésével, Kossuth viszont kategorikusan ellenezte, amit expressis verbis tudtára is adott a március 19-én Pozsonyban járt pesti küldöttségnek, amelynek