A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

A feudális Magyarországból – polgári Magyarország (Jároli József)

jövedelméből az alsópapság helyzetét javítsák, és a népnevelés előmozdítására és egyéb közhasznú intézetek létesítésére szolgáljon. A 10. pont a tanítói szabadság alkotmányos szellemben való megállapítását követeli, a 12. pont a lottójáték eltörlését, amely mint állami monopólium, jövedelmet nem hoz az országnak, de sok embert késztet munkátlan pénzszerzés utáni törekvésre. (47. sz. dokumentum.) A nagykanizsai követeléseket alapul véve fogalmazta meg 9 pontját Baja városa. A tekintélyes Duna menti kereskedőváros április 9-i képviseleti gyűlése döntött a követelésekről, miután Nagykanizsa hozzájuk is megküldött átiratát megismerték. Baja követeléseiben még a mintául szolgáló dokumentumban foglaltaknál is tovább ment - igaz, közben három hét telt el. A törvény előtti egyenlőség és az esküdtszék mellett - Szombathelyhez hasonlóan - a büntetőtörvénykönyv megalkotását is sürgeti. Az úrbéri viszonyok megszüntetésébe beleérti a kisebb királyi haszonvételek, a regálék, a szőlődézsma, az egyedárúság megszüntetését is. (A szőlődézsma eltörlésére a nem úrbéres földeken, majd csak az önvédelmi harc előtt került sor!) A papi javakról és a tanítási szabadságról alkotott pontok megegyeznek a nagykanizsai követelésekben leírtakkal. A 8. követelés (egyik eddig bemutatott dokumentumban sem szerepel) kimondja: „A papi választás valláskülönbség nélkül a helytartóság (helyhatóság?) jogai közé számíttassák". A 9. pont a város jogállására vonatkozik: külön országgyűlési szavazatot kapjon, a megyehatóság alól kiemelt önálló törvényhatóságként. (71. sz. dokumentum) A Hajdúkerület március 25-én kelt felhívása közli a pesti 12 pontot és a sajtószabadságról, a törvény előtti egyenlőségről, az esküdtszékről szólókat kiegészíti hosszabb magyarázattal. (Az utóbbinál arról ír, választott bírák ítéljenek, a rendes törvényszék pedig a törvények alkalmazásával a bűnöst büntesse meg. 54. sz. dokumentum) Ugyancsak a Hajdúkerület március 25-én, az országgyűléshez címzett nyilatkozata az adminisztrátori rendszer megszüntetését kéri, mert a kerületben ez a királyi biztosi intézményt jelentette, ami ellentétes a kiváltságolt kerület szabadságával. (55. sz. dokumentum) A pesti 12 pont hivatalos értelmezésének példáját látjuk a jászapáti tanácsülés április 8-i jegyzőkönyvében. (70. sz. dokumentum) Két dokumentum is bizonyítja, hogy a nép tájékoztatására népszerűsítő formában is sor került a 12 pont magyarázatára. Suhajda Károly szegvári katolikus káplán rövid, de érthető kiegészítéseket fűzött a dokumentum szövegéhez, március 22-én. (49. sz. dokumentum) Kecskemét vezetőinek javaslatára született meg Gömöry Frigyes: Mit kíván a magyar nemzet? című verses magyarázata, néhol egészen szellemes megállapításokkal. (46. sz. dokumentum) A pesti 12 ponttal kapcsolatban született dokumentumokból is látható, a megyék, városok gyakran az országgyűlésnek is címezték követeléseiket. Tették ezt azért, mert követeik útján tájékozódtak a pozsonyi diétán történtekről, másrészt, mint követi utasítást küldték el álláspontjukat a képviselőnek. Jó példa erre Baranya megye 1848. március 19-i határozata, amelyben az országgyűlés munkájával kapcsolatos fontos utasítások fogalmazódnak meg a tárgyalások menetéről, a teendőkről. (39. sz. dokumentum) A követeknek címzett iratok ugyanakkor hálával emlékeznek meg az addig elértekről, és köszönetet mondanak az érdekelteknek. Pécs városa március 19-én az ország szinte valamennyi kiemelkedő politikusát díszpolgárává választja meg, „az összes polgárság részéről nyilatkoztatott... közkívánatra". (43. sz. dokumentum) Tanulságos lenne részletesen bemutatni a pesti hírek fogadtatásának helyi eseményeit - de nem tehetjük meg e munka keretei között. Hódmezővásárhelyen például a vásártéren tartott népgyűlés után, március 26-án hálaadásra vonultak a résztvevők az egyik felekezet templomából a másikba, majd a városháza udvarán újra összegyűltek. (58. sz. dokumentum) Este némi rendzavarásra is került sor a Csongrád megyei városban, mert a kivilágítatlan házak ablakait betörték az ünneplők. (63. sz. dokumentum) Veszprémben március 19-én éjszakai tüntetés volt. (45. sz. dokumentum) Egerben le-