A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - A NEMZETŐRSÉG SZERVEZÉSE

Atyámfiai! Hogy Sz[ent] Pál szavaival éljek, nem vagyunk többé a szolgáló fiai, hanem a szabadosé,

2 mely szabadsággal Krisztus szabadított meg minket. Jognál, szabadságnál nincs szebb valami, de nehezebb sincs, mint azt okosan gyakorolni; tudatlan vele megöli, mívelt nép megtartja és megdicsőíti magát, és éppen azért percig se feledjétek, miképp az igazi szabadság csak erényes kebleken honol, mit túlzólag élvezni szint oly

3 veszélyes, mint sehogy sem élvezni. A korlátolt szabadság szükséges, mivel különben könnyen bűnös lépések keletkeznének úgy egyesek, mint az egész nemzet kebelében, pedig a bűn és erkölcstelenség űzte ám ki Róma falai közül is a szabadságot. Átalakulásunknak másik üdvös eredménye az, hogy egyenlők vagyunk, nincs többé nemes és paraszt, hanem mindnyájan e haza polgárai vagyunk, aki mely mértékben részesül az ország jóvoltiban, aképp osztozik annak terheiben is. És hiszem Istent, mindnyájunknak atyját, alkotóját, megszűnik a különböző vallásfelekezetek között eddig fennállott hidegség és gyűlölet; mert hiszen testvérek vagyunk mindnyájan, és az egy igaz Istennek édes gyermekei, ki előtt nincs személyválogatás, ki az ő napját feltámasztja a jókra és gonoszokra, és esőt ád az igazakra és hamisakra. Azért egység, testvériség legyen a jelszó, szükség, hogy mindnyájan egy testté forrjunk, mert ki akarná e háromszor megszerzett hazát negyedszer is elveszteni? Ki akarna ezen ezeréves birtokunkból gyalázatosan kivettetve hazátlan földönfutóvá lenni? S éppen ez okból ne feledjük, hogy szakadozva felette

4 gyöngék vagyunk, kezetfogva pedig és egyetértve óriási erő! Mert szeretet az, mely az ország lakosait láncként összefűzi, ahol pedig szeretet van, ott ma§a azTsten van, mert Isten a legtisztább szeretet, és ha Isten velünk van, ki ellenünk? O, bár volnának lángszavaim, bár villámerővel hatná át gyönge szózatom e hazát és nemzetet, hogy hangja megrezzenthetné a rokonkeblek húrjait; mert most egyetértésre van szükség - viszálkodás, egyenetlenség eleget szaggatták, tépték a magyar erejét, s egyedül ebben keresse háromszázados kínszenvedésének gyászos kútfejét! [...] Tisztelet és dicsőség nektek, Veszprém lelkesedett hazapolgárai, kik vetélkedve fegyverzitek fel magatokat, hogy saját és polgártársaitok személyét, vagyonát megóvjátok, biztosítsátok! Udv nektek, dicső polgártársak, kik közül egyetlen egy sem fertőzteté meg botrányos kihágással e nemzet újjászületésének nagy és szent ünnepét! Legyenek ezentúl is nemesen dobogó kebleitek zálogai: béke, rend, testvéri összeforrás, törvényes engedelmesség, személy- és vagyonbátorság és magánkötelességtek teljesítése! Öleljük egymásban a hazafit, az embert, és ne mháját nézzük, hanem azt, ami kebelén belül van! Béküljünk ki ellenségeinkkel, kövessük itt is nagy mesterünknek, a kereszten szenvedett Jézusnak nemes példáját, kinek akkor is, midőn a halállal vívta kínos harcát, engesztelő szózat zendült meg ajkain, fogjunk kezet, egyesüljünk és szeressük egymást. [•••] A veszprémi nemzeti őrség zászló-szentelési ünnepén tartatott egyházi szózat, mellyet April 9-én 1848. évben a szabad ég alatt elmondott Horváth Pius, kegyes szerzetbeli tanár. Veszprémben, 1848. Nyolcoldalas nyomtatott füzet. Horváth Sándor Piusz (Szombathely, 1819-Bp., 1901): piarista szerzetes, tanár, gimnáziumigazgató, költemények, nevelésügyi és történeti cikkek hója. Tanári pályáját éppen Veszprémben kezdte, ahol 1845től 1848-ig működött. A veszprémi nemzetőrségnek tábori lelkésze a drávai táborozáskor. 1 Értsd: e hazát lakó. 2 Értsd: szabad emberé. 3 Értsd: épp úgy, szintén olyan. 4 Értsd: felettébb, nagyon.