A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)
DOKUMENTUMOK - AZ ELSŐ NÉPKÉPVISELETI ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLAZTÁSOK
az összeírottak neveinek kifüggesztése s netalán azok irányába felmerülendő kérdések elintéztetése június 7. és 8. napjain, két nap alatt bevégeztetvén, a követválasztás határnapja utóbb fog kijelöltetni, melyről az illetők szint[én] értesíttetni fognak. Figyelmeztetnek tehát a lakosok, hogy az összeírásra kijelölt helyeken és napokon magokat reggeli 8 órától déli 12 óráig jelenteni el ne mulasszák, mert aki a kitűzött 7 nap alatt magát nem jelentendi, az többé követválasztói képességet nem követelhet. Kik az összeíró kerületi választmány által a választói képességtől elmozdíttatnak, bővebb adatokkal igazolhatják képességüket a központi választmány előtt, valamint a netalán kifogás alá kerülendő összeírt választók iránti észrevételek ugyanott lesznek előtérj esztendők. A föntebbiekre vonatkozólag ismételve és újólag figyelmeztetnek az illető lakosok, hogy e tárgyban többé külön és személyenkénti meghívást ne várjanak, hanem a reájok várakozó díszes politikai jog élvezetére, az országgyűlési követek választásábani részvét[el]re siessenek. Költ Kecskeméten az 1848. évi május 26-án Csányi Jánosa, k. főbíró Hornyik fános 2 m. k. aljegyző Nyomatott Kecskeméten. BKMÖL IV. 1604. A szabadságharcra vonatkozó iratok és nyomtatványok gyűjteménye; sz. n./1848. Vegyes iratok X/9/1848. Egykorú nyomtatvány. A fenti dokumentum tökéletes foglalata az 1848. évi V törvénycikknek. Az országosan alkalmazott cenzus alapján a városban 649 földbirtokos, 146 kézműves, 6 kereskedő, 91 értelmiségi foglalkozású, 9 fő a jövedelme alapján, 17 fő pedig mint a régi jog birtokosa, azaz nemesi származása alapján került a szavazólistára. Amint az a fenti dokumentumban is olvasható, az I. kerületben református, a II. kerületben katolikus küldöttet kívántak választani. Az országgyűlési választáson az I. kerületben két politikai csoport állt szemben egymással. Az egyik a demokratikus beállítottságú Fejes fános helyi ügyvédet akarta jelöltetni, a másik csoport Kossuthot, hogy politikai ellenfelét lehetetlen helyzetbe hozza. A választásra a kaszinó épületében 1848. június 18-án került sor. Az I. kerületben Kossuth Lajos pénzügyminisztert, a II. kerületben Simonyi fános ügyvédet, városi szenátort közfelkiáltással és egyhangúlag választották meg. Kossuth, aki Pest egyik kerületének mandátumát már korábban elfogadta, kénytelen volt elutasítani a kecskeméti mandátumot. (L. 134. sz. dokumentumot.) A pótválasztáson, 1848. június 25-én az I. kerületben Karika fánost, a kecskeméti református főiskola tanárát választották meg országgyűlési képviselőnek. Kecskemét végül is két nem nemesi származású képviselőt küldött a törvényhozó testületbe. Ez annál inkább is bátor tett volt, mert az országgyűlési képviselők 3/4-e még 1848-ban is nemesi származású volt! 1 Csányi fános (Kecskemét, [Pest-Solt m.] 1788. március 30.-Kecskemét, ([Pest-Solt m.] 1870. június 29.) ügyvéd, városi tanácsnok, főbíró. Tiszti főügyészként 1820. november l-jén lépett Kecskemét város szolgálatába. 1826 novemberében tanácsnokká választották, 1826-1830 között pedig már a főjegyzői feladatokat is ellátta. 1841-1851 között Kecskemét főbírája volt. Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc idején is higgadt, megfontolt vezetője volt a városnak. A járásbíróság elnökévé 185 l-ben nevezték ki. 1861-1862-ben aváros polgármesterévé választották. 18551861, valamint 1862-1867 között ismételten városi tanácsnok. 1867-ben nyugdíjazták. Publikációs tevékenységet is folytatott. Cikkeket írt a Társalkodóba, a Tudományos Gyűjteménybe, a Vasárnapi Újságba. Életére 1. Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Körösi Ilona 1992. Kecskeméti életrajzi lexikon. In: Kecskeméti Füzetek 4. Kecskemét, 55-56. 2 Hornyik fános ( Kecskemét, ( Pest-Solt m. ) 1812. októberi3. -Kecskemét, ( Pest-Solt m.) 1885. október 8.) városi főjegyző, levéltáros, történetíró, a MTA tagja. 1843-tól Kecskemét város levéltárnoka, 1844-ben aljegyző és levéltári felügyelő, 1847-ben aváros első aljegyzője. 1848. június 15-én városi főjegyzővé választották. A kecskeméti társas járásbíróság ülnöke 1851-1854 között. Levéltári munkát újra csak 1855-1861 között végez. 1861 -ben ismét főjegyzőnek választották, ezt a hivatalt egészen 1883-ig betöltötte. Fő műve: Kecskemét város története oklevéltárral I-IV k., Kecskemét, 1860-1866. E munkája révén vált országos hírűvé. 1868-ban a Magyar Történelmi Társulat is a tagjai közé választotta. Publicisztikai tevékenysége is jelentős. Életére 1. Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Körösi Ilona: i. m. 118-119.
