A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - AZ ELSŐ NÉPKÉPVISELETI ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLAZTÁSOK

• 124 • Táncsics cikke a Munkások Újságában Békés megyei követi jelöléséről Pest, 1848. május 28. Békésmegyei polgárok által felszólítottam, hogy felvállalnám-e, ha ezen megye részéről országgyűlési követté választanának: kötelességemnek ismerem itt újságomban nyilatkoztatni, hogy megköszönve a bizodalmat: igen is ezer örömmel elvállalom, ha a többség engem megválaszt. Egyszersmind jónak látom itt azt is kimondani, hogy ha talán más megye vagy város szinte bennem helyezné bizodalmát, azt is elvállalom, ugyanis törvény nem tiltván, a megválasztott követet még más megye és városi közönség is választhatja, ha iránta bizodalommal viseltetnek, mert egy ugyanazon követ más megyét vagy várost mért nem képviselhetne, ha bizodalmát benne helyezteti? hiszen a fődolog csak az, hogy a követ oly törvényt javasoljon, olyanra szavazzon, mit valamennyi megye a maga kívánságának ismerjen. Annyit mondhatok, hogy akik bennem bíznak meg nem csalódnak soha, s nem csalódik a haza, mert az egész nép boldogságáért s imádott hazám feldicsőítéséért élek és halok. . A követválasztásról a jövő számban elmondom, mit üdvösnek tartok: előlegesen pedig itt csak arra figyelmeztetem kendteket, hogy ne nézzék, ki milyen gazdag, milyen tudós, milyen hivatalban van, hanem csak azt válasszák kendtek, kit talpig becsületes embernek ismernek, ha pőregatyás is, vagy ha szíjas nadrágot visel is, mert a törvényhozásban nem azt kell keresni: milyen gúnyája, milyen hintója van

; hanem milyen a lelke, becsületes-e, igazságos lelkű ember-e? Attól pedig ne tartsanak kendtek, hogy a falusi, kurta ködmenes ember majd nem tudná, nem értené milyen törvényt kell hozni, mert én majd akkorra nyomatok ki olyan törvényjavaslatokat, miket aztán ha kendteknek nagy többsége helyesnek talál: csak ki kell jelenteni s azonnal törvény lesz belőle, nem szükséges fölötte hosszan tanácskozni. Munkások Újsága 1848. május 28. 9. sz. 140-141. Táncsics Mihály lapja közkézen forgott a megye volt jobbágyai, zsellérei körében, hiszen szerkesztőjük a jogokból kizárt néprétegek felvilágosítását tartotta egyik legfontosabb feladatának (Oláh György 1889. Békés vármegye 1848-1849. I. Gyula 416-418.). Levelezői között Békés megyeiek is voltak, tehát nemcsak befogadói voltak a táncsicsi eszméknek hanem maguk is hallatták szavukat. Az 1848 nyarán összeülő első népképviseleti országgyűlés képviselőjéül több helyütt is jelölni kívánták Táncsicsot (Békés, Békéscsaba, Gyoma, Orosháza), ezért írt cikkében a Békés megyeiek felszólításáról. A választások előtt csak Békés esetében van adat arra, hogy kapcsolatba is léptek Táncsiccsal, mert 1848. tavaszán személyesen is felkereste a várost. (BML Áll. Biz ir. 444/1849.) Táncsics fejtegetésében kimondja, hogy ahol bizalmat kapott, elvállalja a képviselőséget, még akkor is, ha több választókerület szavazóit kell képviselnie. A képviselőkkel kapcsolatos általános elvárásait a „Követválasztás" című cikke két folytatásában mondja el részletesebben. (Munkások Újsága, 1848. jún. 4. 10. sz. 152-159., június 11. 11. sz. 168-170.)