A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - AZ 1848-AS TÖRVÉNYEK

nak az illető községek, hogy azokat, ha rövidségöket érzik, külön panasz vagy per útján szorgalmazzák. 28. A nagybirtokosok birtokaránylag tartoznak-e nemzeti őröket kiállítani? Említve volt már fentebb a 4. pont alatt, hogy a nemzetőrségi szolgálat személyes teher, következőleg az abbani osztozásra a birtok nagyobb vagy kisebb kiterjedése különbséget nem tehet. 29. Az 1848. évi törvények folytán minő személyes különbség és minő egyenlőség állott elő nemes és nem nemes közt magán és közjogi tekintetben? E részben az utóbbi országgyűlésen nem történt változás. 30. A közösen használt hidak az uradalmak és lakosok által közösen építtessenek fel. A kívánat külön útra tartozik. Endrőd községe részéről

18 31. Az úrbér megszüntetése minő naptól számítandó, s lehet-e a törvény meghirdetéséig járt úrbéri tartozásokat pótlólagosan követelni? Az úrbér megszüntetését f[olyó] é[v] ápril[is] 11-től kell számítani, mint a törvények szentesítése napjától, és így az úrbéri tartozások teljesítésének is ezen nap teszi határidejét. 32. Hol a révet hajóval a község látja el, lehet-e a révjogért a községtől fizetést kívánni? Magok a kérdező község képviselői elismervén azt, hogy a fizetésre szerződésileg kötelezték magokat, és hogy ők az átjárásért viszont az idegeneket fizettetik, a szerződésnek épségben kell maradni. 33. A hivatalos levelek terhes hordozása iránt törvényes intézkedést kér. Említettetett már fentebb 18. pont alatt, hogy a közös teherviselés f[olyó] é[v] nov. 1. napján életbe lépend, addig marad az eddigi gyakorlat és a levelek hordozása közmunkába fog tudatni. Gyula városa részéről

19 34. Vásári jogot és annak jövedelmét a város maga részére átadatni kéri. E kérelem nem másként, mint a vásári kiváltságokkal] bíróvali alkudozás útján teljesülhet. 35. Mivel Gyulán a szőlők a közlegelőből vannak felfogva, a szőlőkilencednek végképeni eltörültetését kívánja. E tárgynak a minisztérimhoz leendő felterjesztése a 3. pont alatt már határozatba ment. 36. Kívánják a polgárok, hogy bortermésüket kisebb-nagyobb mértékben, sőt itcénként is szabadon mérhessék. 37. A boltoktól és malmoktól eddig az uradalom részére történt fizetések jövendőre a város jövedelmei közé soroztassanak. 38. A sómérés, sertés, juh és bárányvágás s általában a mészárszéki hús és szalonna árulás a lakosságnak engedtessék meg. Az itt foglalt kérelmek fentebb az 1. pont alatt tárgyalva vannak már. 39. Ami az előtt város rétje volt, maradjon továbbá is a városnál, és rétbe számíttassák. 40. Mindazon földek, miket az uradalom foglalások által a közlegelőből maga részére kihasított, adassanak vissza a városnak. E két utóbbi kívánat csak per útján döntethetik el. Pontonként tárgyalva levén ekképp a választmány által felmutatott nehézségek és kérelmek, eszerinti felvilágosítás tekintetéből ki fognak adatni a jegyzőkönyv ezen