A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)
DOKUMENTUMOK - AZ 1848-AS TÖRVÉNYEK
száma, és az alább elintézendő s már előre kijelelt tárgyakróli végzések megyei hiteles pecsét alatt, és külön mindenik község számára a járásbeli szolgabíróknak, hogy azokat veendő használatra az illető községekkel közöljék. Kelt mint fentebb Tormássi fános s. k. főjegyző á[lt]al BML Magyargyula ir. szn. 1848. május 6. (Kiírt cikk az állandó bizottmány 1848. május 6-i ülésének jegyzökönyvéből.) 7 oldalas, kézzel írt, eredeti tisztázat. Az állandó bizottmány május 5-i ülésén tárgyalták a belügyminiszter 1848. április 19-ről kelt rendeletét, amelyben az áprilisi törvnyek kihirdetéséről, a nép számára történő megmagyarázásáról intézkedik. A bizottmány a törvény szövegének magyarul és a nemzetiségek nyelvén történő kinyomtatását rendelte el. A törvény alkalmazásával kapcsolatos kérdések összegyűjtésére Boczkó Dániel elnöklete alatt választmányt delegált, amelynek tagjai Gyulán fogadták a községek képviselőit és magánszemélyeket is. (BML Áll. Biz. jkv. 6/1848. május 5.) A másnapi ülésre tett jelentést a választmány, amely alapján készült a közölt határozat. Ebben a felmerült problémák egy részében a megye vezető testülete vállalkozott a válasz megadására, míg az egyértelműen meg nem válaszolható tárgyakat felterjesztette az igazságügy-miniszterhez. (BML Áll. Biz. jkv. 39/1848. május 6.) A községek kérdései előre jelzik azokat a gondokat, amelyek végigkísérik az 1848-1849-es évet (legelőelkülönözés, a szőlődézsma, a kisebb királyi haszonvételek ügyei sth), kiinduló okai lesznek a megyében lezajlott földfoglaló mozgalmaknak, súrlódásoknak a volt földesúr és a jobbágyok között. 1 Kiemelés az eredetiben. 2 Betoldás az eredetiben. 3 Orosháza mellett található 4 Békéscsaba 1845. október 24-i kelettel kötötte meg a földesúrral az örökváltsági szerződést, míg Szarvas 1845. szeptember 14-én. (Neumann Jenő 1922. Szarvas nagyközség története. Szarvas 59., Szántó Imre 1970. Békéscsaba úrbéri viszonyai 1722-1846. In Tanulmányok Békéscsaba történetéből. Szerk.: Kristó Gyula és Székely Lajos. Bcs.) 5 A településen élő kisnemesek által választott hadnagy előtt folytak le kisebb perértékeket illető perek, nem a falu jobbágyi származású bírája előtt. 6 Kiemelés az eredetiben. 7 „Külföldieken" itt az extraneusokat, a „bebíró" más helységbelieket értik. 8 Deák Ferenc igazságügyi miniszter 1848. április 19-én kelt rendeletére történik utalás. 9 Batthyány Lajos 1848. április 21-én, 15. sz. alatt kelt rendelete arra utasítja a megyét, hogy ahol a nemzetőrség összeírása iránt a lakosság körében ellenszenvet tapasztal, ott azt ne végezzék el. Az állandó bizottmány a 9/1848. jkv. szám alatt 1848. május 5-én tárgyalta a rendelet végrehajtását. 1019 Kiemelés az eredetiben. • 115to • A Békés megyei állandó bizottmány felirata az igazságügyminiszterhez a törvények értelmezésével kapcsolatos községi kérdésekről Gyula, 1848. május 6. 39/1848 Az igazságügyi miniszternek 1 Igazságügyi Miniszter Úr! A mai ülés alkalmával több eseteket terjesztettek elő a megyebeli községek képviselői, mire nézve (az utóbbi napokban) 2 kihirdetett új t[örvény]cikkek után kétségük van, s kívánták e kétségüknek eloszlattatását.
