A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)
DOKUMENTUMOK - A BATTHYÁNY-KORMÁNY KINEVEZÉSE, ELSŐ INTÉZKEDÉSEI ÉS AZOK VISSZHANGJA
ter őket a rendes hivatali személyzeten kívül is alkalmazni akarná, ha egyébiránt alkalmasok, hivatalos szolgálatot tenni tartoznak. 6 i fászay Pál s. k. miniszterelnöki titoknok b) [A fentieken kívül a fogalmazvány további pontokat tartalmaz:] 4. A pecsétek iránt szabályul tartandó: Miszerint mindaz mit a nádor királyi helytartó aláír, a státusz pecsétével, melynek őre az igazság-miniszter, mit pedig a miniszter egyedül ír alá, a miniszteri pecséttel erősíttetik meg. A státusz pecsétén: Magyarország címere, a tartományok címereivel, s köriratul a király középcíme fog állani. A miniszteri pecséteken az ország címerét mindegyik miniszter ügycíme körítendi köriratul. 5. A csempészeti bíráskodások] felett ítélő törvényszékeket a só- és harmincadi ügyben az igazság-miniszter[hez utasíttatnak, ki] fogja elrendelni, s ezek a csempészeti díjakat a financ-miniszternek fogják beszolgáltatni 7 . a) jelzete: MOL 1848/49-i minisztérium, Vegyes, Egész minisztérium H 147. Hiteles másolat; 1849. márc. 7. Dedinszky Elek, az ideiglenes polgári közigazgatás irattárnokának aláírásával. b) jelzete: Eredeti fogalmazvány filmmásolata.CSStA, Haus-, Hof und Staatsarchiv, Kabinettsarchiv, Kabinettskanzlei, Geheimakten, Karton 44. fol. 79-80. - MOL Filmtár, X 889. W 2491/3.; Hitelesített másolat: MOL 1848/49-es minisztérium. Vegyes. Egész minisztérium H 147. Hiteles másolat, 1849. március 7. Dedinszky Elek, az ideiglenes polgári közigazgatás irattárnokának aláírásával. A másolat nem tartalmazza az ülés 4. és 5. napirendi pontját, melynek eredetije Bécsben, mikrofilmje a MOL Filmtárban található, lásd jelzetét feljebb. Eredeti fogalmazvány, ill. annak hitelesített másolata 8 1 A fogalmazványban szerepel, hogy az elnök Batthyány Lajos, jelen volt Deák Ferenc és Szemere Bertalan, a jegyzőkönyvet Jászay Pál készítette. 2 A megfogalmazott hivatalszervezet a gyakorlatban csak részben valósult meg. Az előadói rendszer kiépítését a létszámhiány nehezítette, a segédhivatali személyzet végezte a tényleges ügyintézést, ez azonban rosszul fizetett volt és túlnyomó részben ideiglenesen alkalmazott, éppen ezért a kormány helyzetének instabillá válásakor, pl. Debrecenbe költözésekor a segédhivatali alkalmazottak csak kis száma vállalta a további munkát. 3 A fogalmazványban így szerepel (áthúzva). 4 Az 1848:111. t.c. 38. § értelmében a nádor volt illetékes a miniszterek fizetését ideiglenesen, az országgyűlés határozatáig meghatározni. Az országgyűlés csak 1848. augusztus 31 -i ülésén foglalkozott e kérdéssel. 5 A hatáskörök alapján történt az egyes minisztériumokhoz rendelés, azonban az adott minisztériumoknál nem szervezték meg a számvevői osztályokat, fizetésüket sem rendezték, így helyzetük éppen olyan bizonytalan volt, mint a többi segédhivatalé. 6 Az 1848:111. t. c. 25. § kimondta, hogy a régi kormányhivatalok hivatalnokai és szolgái továbbra is megkapják járandóságukat függetlenül attól, hogy a minisztériumban alkalmazzák-e őket. 7 A csempészeti ügyek korábban a Kamarához tartoztak, 1848 júliusától működtek ideiglenes jelleggel az ítélőszékek, melyek ezeket az ügyeket is tárgyalták, szervezetileg az igazságügy-minisztériumhoz kapcsolódva. - A Pénzügy- és Igazságügy minisztériumok közös szervezetben működtek. 8 Közli: F. Kiss Erzsébet: Az 1848-1849. évi minisztertanácsi jegyzőkönyvek. Bp., 1989. 26-27.; KLÖM XII. 16. sz.
