A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)
DOKUMENTUMOK - A BATTHYÁNY-KORMÁNY KINEVEZÉSE, ELSŐ INTÉZKEDÉSEI ÉS AZOK VISSZHANGJA
• 93 • Podmaniczky Frigyes napló jegyzete a minisztérium pesti működésének megkezdéséről 1848. április 25. Az utóbb lefolyt 14 nap alatt több nevezetes esemény adta elő magát, mint máskor egy év alatt. Az összes ministerium végre leérkezett Pestre, s most egyre szervezik hivatalaikat. A nádor is itt van már 1 . Valamint az ő, úgy a minisztérium tiszteletére is, a nemzetőrség kivonult, s a város ki lett világítva. Két német küldöttség is fordult meg Pesten: az egyik a bécsi deákoké, a másik Bécs lakossága részéről lett kiküldve. Ez utóbbi elhozta barátsága jeléül[,] s felajánlá a magyar nemzetnek: Mátyás király pajzsát. Részlet Podmaniczky Frigyes: Egy régi gavallér emlékei. 259. o. 1 József nádor fia, István, aki a nádori méltóságot 1847. november 12-től 1848. szeptember 23-ig töltötte be. (L. 99/b sz. dokumentum) • 94 • A Békés megyei ideiglenes bizottmány felirata a minisztériumhoz, az olasz hazafiak ellen harcoló katonák hazahozataláért Gyula, 1848. április 27. 710-711/1 [848] Békés megye ideiglenes központi bizottmánya 7 A nemzeti felelős minisztériumnak E megyei nép keblében általunk is osztott súlyos aggodalmak támadtak afelett, hogy a magyar katonaság a nemzeti óhajtás s kormány eddigi lépései ellenére nagyrészben külföldön tartatik, - különösen pedig olasz honban egy szabadságért küzdő népfaj ellen, a kor és szabaddá lett magyar nemzet szégyenére elnyomó eszközül használtatik, a háború minden nyomorának s veszélyének annyi ezer bennszülött magyar ki tetetik. Fájdalmas ez kimondhatatlanul reánk s összes megyei népünkre különösen is, mert számosan vannak közöttünk, kik ama lealázó harcot küzdők soraiban nemcsak polgártársainkat, hanem barátainkat, rokonainkat, testvéreinket, sőt saját kedves gyermekeinket tudják (ahelyett, hogy e nagyszerű idők örömét és búját velünk oszthatnák) 2 , életkockára naponta kitéteni, s dicsőségtelenül elvérezni, míg itt a benntanyázó katonaság, legnagyobb részében idegen tartományok szülöttei, élvezik a szabadság és béke jótéteményeit. De mellőzve a magánosok fájdalmát, aggasztó ezen olasz (szabadság) 3 elleni lealázó küzdelem az összes nemzetre s nemzeti jogokra nézve is, mert ki az, ki a hátország jó vagy balszerencséjét előre láthatná? Ki az, ki magára vállalná a felelősséget: hogy ezen olasz szabadság elleni harcok az osztrák győzelmével fognának végződhetni? Pedig 4 ha ez nem fog történni, s az osztrák ellen az olasz tartományok elvesztése mellett még bosszuló megtámadások is fognak intéztetni - s ez a pragmatica sanctiora hivatkozólag a magyar nemzet segedelmét igénybe veendni, sőt követelendi, mi módon lesz képes a saját bajaiból is bontakozni alig képes, a saját terhei alatt is görbedező ifjú állomány Ausztria támogatására külnépek elleni reménytelen harcok kiszámíthatatlan
