A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - 1848. MÁRCIUS 15-E ÉS AZ AZT KÖVETŐ NAPO ESEMÉNYEI

• 67 • Podmaniczky Frigyes emlékei a március végi Pestről 1848. március n. n. Március utolsó napjaiban elterjedt a híre annak, hogy Pesten kitört a forradalom nemcsak, de a vidékbeli most már felszabadult parasztság a fővárost készül megtámadni, hogy azt megsarcolja s pusztítsa. Bármint volt is, részemről, aki oly jól ismertem Pestet[,] s annak vidékét, meg voltam győződve, hogy mindezen rémhírek valótlanok [...] El lett határozva legott, hogy egy küldöttség fog lemenni Pestre

1

, a felháborodott kedélyeket lecsillapítandó, meggyőződvén az ügyek állásának valóságáról. [...] Mire másnap reggel Pestre ért hajónk, nagy küldöttséget s néptömeget találtunk a Duna partján. [...] Hajónk kikötvén, díszes menetben gyalog vonultunk a Dorottya és Váci utcán végig a városház terére [...] Pesten láttam s tapasztaltam nagy sürgést-forgást, de sem pusztító parasztcsoportokat, sem forradalmi velleitásokat

2 nem észleltem; azon csoportok, melyekkel én érintkeztem, egészen békés és idyllikus, de rendkívüli mulatságos természetűek valának. Annyi azonban mégis eléretett, úgy hiszem ez út által, hogy már körülbelül tíz nappal utóbb az első felelős kormány Pesten tartotta meg bevonulását.

3 [...] E perctől fogva külsőleg tekintve az ügyek folyását, Pest nyugodt volt[,] s nem tartott többé parasztlázadástól, mindaddig, amíg a Terézváros zsidóellenes kravalljai nem vették kezdetöket.

4 Részlet Podmaniczky Frigyes: Egy régi gavallér emlékiratai. 254-256. 1 1848. március 25-ével a Pozsonyból Pestre érkezett Klauzál Gábor, Szemere Bertalan, valamint Pulszky Ferenc tevékenységével a Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány megkezdte munkáját. 2 Azaz: nekibuzdulás, áramlat, irányzat. 3 1848. április 14.: a kormány Pozsonyból Pestre helyezte át székhelyét. 4 1848. április 19-én a negyedévi házbér elengedését követelő pesti tüntetés antiszemita zavargássá fajult, melynek a riadóztatott nemzetőrség és sorkatonaság vetett véget. • 68 • Vas vármegye első alispánja felirata a MIOIB-hoz a megye általános politikai és rendészeti helyzetéről, valamint a bankjegyek beváltásával kapcsolatos kérdésekről Szombathely, 1848. április 3. Nagy Méltóságú Miniszteri országos ideiglenes Bizottmány! Örömmel teszek ismételve jelentést e megye kebelében folyton fennálló béke és rend iránt, - minél egyebet várni ily korszakban nem is lehetne, melyben egy nemzet nagyobb részének eddig elnyomott szabadsága a békés törvényhozás útján kivíva, az egészre nézve biztosabb állást és szebb jövendőt igér, - De érdemetlen is volna é nemzet a jelen eredménydús országgyűlés alkotta üdves törvényekre, ha hogy ily pillanatban, midőn egy szebb jövendőjének alapja letétetik, a béke és rend zavarása által a nyert szabadság évezetére kellő érettséget nem tanúsítana. Egy aggodalma azonban a népnek, melyet bennük a bankjegyek érvénytelenségének híre támasztott, mivel azoknak beválthatása az ezüst pénz szűke miatt mindenkor nem eszközöltethetik, mind eddig sem szűnt meg - és jóllehet Fő Méltóságú Nemzeti Miniszter Elnök Úrnál e végett mintegy 25-30000 pftnyi ezüst húszasok ideszállítása