A rendszerváltás folyamata az 1948-49-i forradalom és szabadságharc első hónapjaiban. Válogatott dokumentumok (Budapest, 2001)

DOKUMENTUMOK - 1848. MÁRCIUS 15-E ÉS AZ AZT KÖVETŐ NAPO ESEMÉNYEI

iránt már általam jelentés tétetett - minthogy azonban ez érdemben mind eddig választ nyerhetni szerencsés nem valék, a fent tisztelt Bizottmányt ezennel alázattal megkérem, hogy e megye lakosai nagy részének ebéli aggodalma is teljesen megszüntethessék, a legközelebbi szombathelyi Sz. György napi vásárig legalább is 15000 pftnyi ezüst pénznek a bankjegyek beválthatására leendő ide szállítását kieszközleni kegyeskedjék. Ki egyébiránt kegyeibe ajánlott tisztelettel maradok alázatos szolgája Szombathely Aprilfis] 3-a (1)848. első alispán VaML Vas vármegye alispánjának iratai. Közigazgatási iratok 36/1848. sz. Eredeti fogalmazvány. • 69 • „Reform kívánatok a soproni evangélikus főiskola körében" Sopron, 1848. április 5. Nincs a hazában főiskola, mely az ifjúi lélek fejlesztő mívelésében hátrább állana a soproni ev. főiskolánál! Érezték ezt régtől óta elődeink, érezzük ezt különösen mi: hisz a soproni tanulótól, midőn iskolai életéről szól, nem hallhatni egyebet avatatlan tanárai ellen szórt keserű gúnynál, nem hallhatni egyebet a sors ellen intézett fájdalmas panasznál, miért hogy tanulói legdrágább éveit üy alacsony állásba süllyedt iskola körében sínylődve tölteni kénytelen. Ki volna, ki az ifjúi kebel ily panaszos feljajdulásában a nemzet halálharangjának rémes zúgására ne ismerne? Ki az, ki a főiskolák setét körében a nemzet élete ellen növekedő szörnyetegek tanyáját ne látná? Előttünk a soproni iskolából annyian léptek a világba, kik ott tudományosan képzett emberek neve alatt működvén; miután tanéveik folytában magas hivatásukra kellően elő nem készíttettek, másoknak legfeljebb is csak félrevezetőivé váltak. De eljött az idő, midőn a felszabadult szellem hatalmas hangon dörgi füleinkbe a határozott szózatot: ez így tovább nem maradhat, - s parancsolja, hogy mi legyünk a kárhozatos iskolai rendszer utolsó áldozatai. Mulaszthatatlan kötelességünknek valljuk azért élénken érzett bajaink orvoslását sürgetve, az itt következő reform kívánatokkal fellépni, - reményivé, hogy ifjúi kebel szent hevülése hideg megvetéssel találkozni nem fog, sőt főiskolánk óhajtva várt átalakulását, s új életre támadását sikeresen elősegítendi. Ily célból lelkesülve bátran kimondjuk tehát 1. Hogy mi főiskolánkat a soproni evangélikus Convent magántulajdonának többé el nem ismerjük, s ennél fogva, miután a tanszékeket, hosszú évek gyászos bizonysága szerint, a kor igényeitől áthatott, s alapos tudományossággal bíró tanárokkal ellátni nem alkalmas, az iskolai élet folyamát célszerű irányban vezetni nem képes, legújabban pedig vétkes gondatlansága miatt az iskola alaptőkéje is veszedelemben forog, - kívánjuk, hogy főiskolánk minden illetőségével a túladunai evang. kerület sajátjául tekintessék, fenntartása minden tekintetben ezen kerületre bízassék, állandó helye azonban továbbra is Sopron városa maradjon. 2. Főiskolánk ügyeit egy a kerületi közgyűlés által megbízott választmány intézze, mely eljárásáról a kerületi közgyűlés előtt minden évben számot adjon. 3. Az iskolákra szükséges költségek országos pénztárból fedeztessenek; addig is pedig az úrbéri terhek eltörlése által szerencsésebb állapotra jutott túladunai kerületbeli evangélikusok főiskolánkat vegyék szíves pártfogásuk alá - kérve kérjük. 4. Azon urakra, kik eddig főiskolánkban az ékesszólástani osztálytól a hittaniig,